Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

78 100. §. — Törlés bíróilag megsemmisített jogügyleteknél. ügylet, amely a polgári törvények értelmében jogokat alapít, -átruház, megerősít, megváltoztat vagy megszüntet. Ez a joghatása csak érvényes jogügyleteknek lehet. Nincs tehát joghatásuk: 1. a semmis jogügyleteknek, s megszűnik ez a joghatásuk: 2. a megtámadható jogügyleteknek, ha azoknak joghatását a bíróság a) megkötésük időpontjáig visszahatóan, vagy b) megtámadásuk időpontjától kezdve megszünteti, továbbá 3. az egyébként érvényesen létrejött s meg nem támadható jogügyleteknek, ha azoknak joghatását maguk a felek, vagy bizonyos jogi tények a) megkötésük idpontjáig visszahatóan, vagy b) megkötésüket követő időponttól kezdödőleg megsemmisítik. Az előbb említett joghatás hiányának, illetve megszűnésének illetékjogi követelményei tekintetében az illetékszabályok különbözőképen és pedig a következőképen rendelkeznek: Ad. 1. — A semmis jogügyletek tekintetében, minthogy a semmiség a polgári törvények erejénél fogva (cogenter), megkötésük időpontjától kezdve hat s azt nem kell bíróilag kimondani, mert hivatalból figyelembe veendő s reá bárki, tehát az illeték kiszabásával megbízott hivatal is hivatkozhatik, az illetékjogi szabályt az 111. szak 1. §-ának A. pontja tartalmazza, amely kimondja, hogy csak azok a jogügyletek tárágyai az illetéknek, amelyek „a polgári törvények szerint" jogokat alapítanak, átruháznak, megerősítenek, megváltoztatnak, vagy megszüntetnek. Ezeknek tekintetében tehát — mert semmis jogügyletet nem lehet megsemmisíteni — az illetékszabályoknak nem a bíróilag megsemmisített jogügyletek illetékének törlését szabályozó 100. §-a rendelkezik, hanem a szabályok 1. §-ának A. pontja, amelynek helyes értelme szerint, a semmis jogügyletek után illetéket elő sem szabad írni. Ha azt mégis előírják, a semmiség felismerése (megállapítása) •esetében, tárgy hiánya címén, azt törölni kell. Az alaki érvényességi kellék hiánya (közjegyzői forma, hatósági jóváhagyás, cselekvőképtelenség, stb.) miatti semmiség rendszerint kitűnik az okiratból, s ennek folytán azt a pénzügyi hatóságok minden további nélkül, figyelembe veszik. Az anyagi érvényességi kelléknek a hiánya (a jogügyletek természetileg lehetetlen, illetve erkölcsileg tilos volta) azonban rendszerint nem tűnik ki az okiratból, s így azt bizonyítani kell, ami rendszerint a bíróság előtt történik.