Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

76 100. §. — Törlés bíróilag megsemmisített jogügyleteknél. Az 1793/1932. számú elvi jelentőségű határozat indokolása szerint a bélyeg- és illetékszabályok 97. §-ának 5. pontja alapján az igazgatósági tagok csak a részvénytársasági üzletnél felmerülő olyan illetékért tartoznak kezességgel, amelyet a részvénytársaság kiszabás bevárása nélkül köteles befizetni. Ezen elvi jelentőségű határozat indokain felül azért sem terjedhet ki az igazgatósági tagok kezessége a törvénykezési illetékre, mert az 1914:XLIII. tc. 6. fejezetének IV. alcíme alatt az 50—56. szakaszokban a törvénykezési illeték fizetésére kötelezetteket részletesen felsorolja, de a felsorolásban a nyilvános számadásra kötelezett társulatok igazgatósági tagjairól említés téve sincs, sőt nincs említés téve ezekről az illetékszabályok 94. §-ának 1—6. pontjaiban sem, amely a bélyegilleték iránti kezességet tárgyalja.. Csupán az illetékszabályok D6. §. 2. bekezdése állapítja meg, magukra a nyilvános számadásra kötelezettekre nézve, a készpénzben fizetendő illeték lerovása iránti kötelezettséget, még pedig ezt is utalással az illetékdíjjegyzék 64., 86., 89. és 101. tételeiben felemlített jogügyletekre nézve, a 97. §. 5. pontja pedig egyedül és kizárólag rendelkezik az igazgatósági tagok egyetemleges kezességéről szintén a készpénzben fizetendő illetékek címe alatt és utalással a 93. §. 2. pontjára is, amiből nyilván következik, hogy még a legszigorúbb értelmezés mellett is csak a 95. §. 2. pontjában említett s az illetékdíjjegyzék 64., 86., 8®. és 101. tételeiben foglalt jogügyletektől készpénzben fizetendő illetékekre terjedhet ki az igazgatósági tagok kezessége, ezek között pedig a törvénykezési illeték elő nem fordul . (206. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) 100. §. Illetéktörlés: b) bíróilag megsemmisített jogügyleteknél A jogügylettől vagy okirattól kiszabott vagy lerótt illetéket az illetékszabályok 100. |-a alapján csak akkor lehet törölni, illetőleg visszatéríteni, ha bírói ítélet a semmis vagy megtámadható jogügylet érvénytelenségét megállapítja; makacssági ítéletet azonban az érvénytelenség bizonyítékául feltétlenül elfogadni nem lehet. Az illetékszabályok 1. §-ának A. pontja értelmében csak érvényes jogügyletek, illetőleg csak ilyen jogügyletekről kiállított okiratok esnek illeték alá. — Áz a körülmény, hogy a jogügylet érvénytelen, néha nyilvánvaló, le a legtöbb esetben bizonyításra szorul. — Az érvénytelenség elfogadható bizonyítéka gyanánt az illetékszabályok 100. §-a az érvénytelenséget kimondó bírói ítéletet jelöli meg. — Ilyen ítélet nemcsak az, amely semmisség, hanem az is, amely megtámadna-