Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

64 94. §. — Bélyegilletékért kezesség. A perben eljárt ügyvédnek illetéklerovás iránti kötelezettsége az illetékszabályok 90. §. b) pontjának rendelkezése szerint az eredeti mellékletek után járó okirati illetékre nem terjed ki. A kereskedelmi levél, illetve az abban foglalt adásvételi ügylet után járó fokozatos illeték lerovásának elmulasztása miatt felvett lelet alapján előírt illetéket a panaszostól, mint a perbeli alperes jogi képviselőjétől, azon a címen követelik, hogy a szóban lévő kereskedelmi levelet a perben felhasználta. Igaz ugyan, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek illetékkötelezettsége akkor áll be, amikor azokat illetékköteles használatba veszik, ez a kötelezettség azonban csupán a kereskedelmi levélben foglalt jogügylet szerződő feleire vonatkozik, ellenben nem terjed ki a szerződő fél perbeli képviselőjére, mivel a perbeli ügyvéd a periratokhoz bizonyítékul becsatolt kereskedelmi levelet ügyfele nevében és érdekében használja fel és mert az ügyvéd a perhez mellékelt eredeti okiratok illetékéért az illetékszabályok 90. §-ának b) pontja értelmében nem felelős. (84. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) 94. §. A bélyegjegyekkel lerovandó illeték iránti kezesség. A kezesség címén illeték fizetésére kötelezett félnek másodsorban! fizetési kötelezettségét az illeték jogossága és mérve elleni panasz folytán hivatalból kell észlelni. Az 1896:XXV1. tc. 134. §-ának és az 1869:1V. tc. 19. §-ának első bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből következik, hogy a bíróság a jogszabályokat alkalmazni köteles akkor is,, ha azokra a felek nem hivatkoznak. A kezességre vonatkozó jogszabályok szerint a kezes csak másodsorbani fizetési kötelezettséggel tartozik, arra az esetre, ha a tartozást az elsősorban fizetésre kötelezetten behajtani nem lehet. Az illetékek jogossága vagy mérve elleni panasz folytán, a panasszal megtámadott illeték vagy illetékrész tekintetében is tehát, ha a bíróság azt észleli, hogy az illetékre vonatkozó jogszabály szerint a panaszos fél csak kezességgel tartozik, ezt a jogszabályt hivatalból alkalmazni kell és annak folyományaként ki kell mondani azt, hogy a panaszost csak másodsorbani fizetési kötelezettség terheli. Ez alól kivétel mégis az az eset, ha a panaszos kijelenti,, hogy az elsősorbani fizetésre kötelezést nem támadja. Abban az esetben pedig, amikor a panasz az illetéknek csak egy része ellen irányul, a bíróság a helyes jogszabályt is