Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

182 59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. az felelős, aki a levelet elébb vette illetékköteles használatba. Minthogy pedig ez a rt. által saját üzletkörében kiállított kereskedelmi levél kétségtelenül feltételesen mentes volt, amely mentesség az ennek megfelelően a panaszosok által kiállított ellenlevélre is kiterjedt, minthogy ezt a mentességet a jogügylet már 1897. évben elveszítette, amikor azt a rt. a bíróság előtt használatba vette, a panasznak helyet kellett adni, mert az a körülmény, hogy a tulajdonképpen való illetékköteles ellen a lelet 1897. évben fel nem vétetett és az most már a rt.-gal szemben elévülés miatt nem is érvényesíthető, a panaszosok illetékkötelezettségét annál kevésbbé érintheti, mert a törvénynek ellenkező értelemben való alkalmazása végeredményben az illetékkötelezettségnek a leletezőtől függő önkényes áthárítására vezetne. (632. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.) *) Az ebben a határozatban kifejezésre jutott álláspont az 1914:XL1II. tc. 86. §-ába foglalt annak a szabálynak következtében, amely szerint a kereskedelmi levél csak a per tárgyának az értéke erejéig veszíti el feltételes illetékmentességét, értelemszerűen akként változik, hogy a levélnek egy nagyobb tárgyértékű perben való újbóli felhasználása folytán a kincstár csak a korábbi per vagy perek értékének az erejéig nem követelhet újabb illetéket, de jogosan követelhet illetéket annak a különbözetnek az erejéig, amelylyel az újabb, nagyobb értékű pernek a tárgyértéke meghaladja annak a pernek (pereknek) az értékét,^ amelyben (amelyekben) a levelet korábban már felhasználták. Büntető perben való felhasználás folytán illetékmentességét elvesztett kereskedelmi levél illetékéért a levél kibocsátója és elfogadója egyetemleg felelős. Az illeték tárgyát tevő levélalakú okirat a P. F. cégét nyomtatásban feltüntető úgynevezett cégpapiroson, a cég ügyvezető igazgatója, D. J. intézte1 Sz. L. kárpitoshoz, amelyben megbízza őt a színház különböző székcsoportjai kárpitozásának, illetve javításának 6500 pengő vállalati összeg ellenében való elvégzésével. A feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet a D J. ellen a b.-i kir. büntetőtörvényszéknél B. II. 3910/1931. szám alatt lefolytatott büntetőperben 1930. évi március hó 26-án történt kihallgatásakor, Sz. L. csatolta a per irataihoz, minekfolytán a levél, az illetékdíjjegyzék 59. tételének 5. pontja értelmében elvesztette illetékmentességét s annak illetékét az illetékszabályok 9. §-a értelmében a levél használatba vétele előtt, a levél felhasználójának le kellett volna róni. Jóllehet a lerovás elmulasztása miatt járó felemelt illetékért — amely az adott esetben elévült s így nem is vették követelésbe, csak a levelet felhasznált ügyfelet lehetne felelőssé tenni, az egyszeres illetékért az illetékszabályok 89. §-ának A) pontja alapján a levél kibocsátója és elfogadója egyetemleg felelős.