Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. 177 Az illetékdíjjegyzék 59. tétel 5. pontja világos rendelkezést tartalmaz arra' nézve, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi leveleknek, ha az illetékdíjjegyzék 79. tétel d) és: e) betűi alatt megjelölt eseteken kívül, más hivatalos célokra használtatnak, az illető jogügyletre és okiratokra nézve megállapított illeték alá esnek. — Az ott hivatkozott 59 .tétel 5. pontja a 79. tétel d) és e) betűi alatt megjelölt eljárás illetékmentességének kérdésével semminemű összefüggésbe nem hozható. — Ebből íolyólag azt, hogy a jogügyletnek okirati illetékkötelezettsége be nem következett, nem lehet indokolni a 28. tétel „Bűnvádi" vezérszava alatti avagy a 14. tétel i) és 1) betűi alatti intézkedésekkel való összekapcsolás alapján sem, amenynyiben ezek az intézkedések „beadványok és azok mellékletei" vagy pedig „feljelentések" illetékmentességéről, tehát a beadványi és mellékleti, de nem a „jogügyleti és okirati" illeték alóli mentességről intézkednek. — Végre mert az 59. íetel 5. pontjában foglalt rendelkezés is, mint illetékmentességre vonatkozó, szorosan magyarázandó. (137. számú jogegységi megállapodás. — 1930.) Ha a kereskedelmi levélbe foglalt jogügylet még a felhasználás előtt teljesen és végkép megszűnt, a, felhasználáskor a levélre illetéket leróni nem kell.* A megleletezett irat üzlethelyiség bérebadását tartalmazó kereskedelmi levél, amely ennélfogva az illetékdíjjegyzék 59. tételének 4. pontja alapján a bíróság előtt való használatig feltételesen illetékmentes volt. — Annak a kérdésnek az eldöntésénél pedig, hogy a bíróság előtt történt használatbavételekor illetékkel ellátandó volt-e vagy sem, azt kell irányadónak tekinteni, vájjon a használatbavételkor érvényes volt-e vagy sem. A felterjesztett bírói iratok igazolása szerint a kérdéses kereskedelmi levélben foglalt bérleti ügylet, a kereskedelmi levélnek már a bíróság előtt történt használatbavétele előtt az ügylettől való elállás folytán, foganatbamenetel előtt teljesen és végkép megszűnt, aminek folytán az illetékszabályok 101. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha az a használatbavételkor illetékkel elláttatott volna is, az illeték azonnal visszatérítendő lett volna, miért is panaszost az illeték megfizetésének a kötelezettsége alól felmenteni kellett. (1241. és 1244. számú elvi jelentőségű határozatok. — 1915.) * Ez a határozat annak ellenére, hogy az indokolásában érintett abban a kérdésben, hogy az üzlethelyiség bérbeadását tartalmazó kereskedelmi levelet feltételes illetékmentesség védi — a fentebb közölt 1712. számú elvi jelentőségű határozat folytán — tárgytalan, egyébként változatlanul érvényes állásfoglalást fejez ki. 12