Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. tétet — Kereskedők és iparosok levelei. 171 ellenére sem lehet a panaszostól követelni, mert a leveiet csak tanuként írta alá. A késedelmes bemutatás miatt kiszabott bírság követelése sem jogos, mert az ellenlevelet a címzettnek küldötte meg s így nem állott módjában azt bemutatni. Bizonyos, hogy a kereskedők üzletkötéseiből követelés, illetve tartozás keletkezik, amelyeket az ügyletekről kiállított számlák (levelek), illetve azoknak a címzett részéről való kifejezett vagy hallgatólagos elfogadása rögzítenek meg. Az ezekből az ügyletekből keletkezett tartozásnak jogalapja a megkötött ügylet (causa), amely tehát önmagában meg nem áll,, hanem az annak alapját tevő kötelmi ügylet folytán kötelezi az adóst és jogosítja a hitelezőt, ez utóbbinak lévén a terhe bizonyítani a kötelem fennállását. A kereskedőknek, illetve üzletfeleiknek azok a levelei, amelyeket erről az (okadatoló) ügyletről intéznek egymáshoz, az illetékdíjjegyzék 59. tételének 4. pontja alapján illetékmentesek, mert hozzátartoznak a kereskedőknek szoros értelemben vett üzleti tevékenységéhez. A megleletezett levél nem ilyen ügyletet rögzít meg, hanem, anélkül, hogy csak hivatkozna is az eredeti kötelemre (ami nem lényeges), elismeri, hogy a panaszos a Sch. B. és fiai cégnek, a megejtett elszámolás alapján, 15.000 pengővel tartozik és igéri annak teljesítését. Ez a levél tehát — az alapkötelemtől független — két önálló és egyoldalú kötelmi szerződést tartalmaz: az elszámolást és a tartozáselismerést. Tekintve azonban, hogy mind a két szerződéssel kikötött kötelezettségnek a tartalma egy, s a pénzügyigazgatóság az illetéket a tartozáselismerés alapján követeli, a bíróság is ezen az alapon bírálja el a panaszt. A tartozáselismerés, illetve annak a hitelező által történt elfogadása által, önálló és egyoldalú kötelmi szerződés keletkezett, önálló azért, mert a panaszos általa a követelés eredeti jogalapjától (causális kötelem) függetlenül ismeri el tartozását, és egyoldalú, mert — szemben a régi kötelemmel, — általa csak a hitelező kap jogot s az adós csak kötelezettséget vállal. A tartozáselismerés tehát önmagában (abstracte) kötelez, a hitelezőnek új és nem vitás jogalapot nyújtván követelésére, amellyel szemben a bizonyítás terhe az adósra' hárul. A tartozáselismerés tehát abba a helyzetbe juttatja a hitelezőt, hogy adósától az alapkötelemtől függetlenül követelhessen teljesítést. A tartozáselismerés tehát nem kereskedelmi ügylet, s éppen azért nem is vonatkozik a kereskedő üzletének tárgyára s ennek folytán az arról levélalakban kiállított okiratokat az illetékdíjjegyzék 50. tételének 4. pontjában meghatározott feltételes illetékmentesség meg nem illeti, hanem azoE. mint kötelezvények, az illetékdíjjegyzék 64. tételében, illetve a 68.200/ 1927. számú P. M. rendelet 12, §-ában meghatározott 0.5%-os