Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. 169 A kereskedelmi alkalmazottak felvételére vonatkozó szolgálati szerződéseket — foglaltassanak azok levélbe, vagy sem — a feltételes illetékmentesség nem illeti meg és azok a szolgálati szerződésekre megszabott illeték alá esnk. A panasznak tárgyát képező illetékkiszabások azoknak az okiratoknak alapján eszközöltettek, melyek egyikét H. M., másikát pedig R. R., a panaszos életbiztosító társasághoz intézte s melyekben nevezettek a társaság ügynökeiül alkalmaztatván, az ez állásukból eredő kötelezettségek teljesítésére magukat kötelezték, illetve amelyekben az állásukkal járó illetményeiket megállapították. Mind a két okmányra, a panaszos életbiztosító társaság részéről rá van vezetve az, hogy az említett okiratban foglalt megállapodás a biztosítótársaság által elfogadtatott. — Ez okiratokra vonatkozólag a panaszolt határozatok felhozott indokai szerint is helyesen állapították meg azt, hogy azok lényegükben szolgálati szerződések, melyek ily kép az illetékdíj jegyzék 87. tétel d) pontja alá esnek. Az illet ékeli j jegyzék 59. tétel 4. pontjára való hivatkozás nem volt íigyelembevehető, mert szolgálati szerződésnek a megkötése nem az üzlet tárgyára vonatkozó jogügylet. — Az a panaszbeli kifogás, hogy az illetékkiszabásoknak alapjául a költségátalány gyanánt megállapított összeg nem vehető, figyelembe vehetőnek nem találtatott, mert az illetékdíj jegyzék 87. tétel d) pontja szerint szolgálati szerződéseknél az illeték a szerződés értékétől jár. Már pedig az ily szerződéseknél azoknák értékét, tehát az illetékkiszabásnak alapját a tényleg kikötött munkabér képezi s az illetéktörvények és szabályok nem tartalmaznak oly rendelkezést, mely szerint a munkának és szolgálatnak teljesítésével járó kiadások figyelmen kívül hagyandók, de ilyet a jogügyletnek és az az után járó illetéknek fogalmából kifolyólag nem is tartalmazhatnak, amennyiben az illetéknek alapját a jogügylet értéke, nem pedig az abból eredő esetleges haszon képezi, miből természetszerűleg következik, hogy abból az esetleges kiadások levonásának helye nincsen. — Az a kifogás, hogy a kiszabott illeték elsősorban a nevezett ügynököktől követelendő, szemben az illetékszabályok 96. §. 4. pontjában foglalt s a kétoldalúlag kötelező jogügyleteknél mind a két szerződő félre egyetemleges kötelezettséget megállapító rendelkezéssel, figyelembe vehetőnek nem találtatott. (652. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.) Kereskedőknek és iparűzőknek olyan leveleit, amelyek üzleti alkalmazottaknak szolgálatukba fogadásáról szóló jogügyletet tartalmaznak, a feltételes illetékmentesség nem illeti meg.
