Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. 165 vonatkozó ügyleten kívül bekebelezési engedélyt is tartalma­zott, mert a bekebelezési engedély az adásvételnek, mint főügy­letnek járulékos mellékrésze s az okiratnak, mint kereske­delmi levélnek lényegén nem változtat, miután a kivételek közé nem tartozik; ezt" támogatja az illet ékdíjjegyzéTT 54 tétel 2. jegyzete is, mely szerint a bekebelezési engedély a főügyletről kiállított okiratba foglalva külön illeték tárgyát nem Képezi s így semmiesetre sem bírhat azzal a jogi hatással, hogy a ke­reskedelmi levélben foglalt főügylet feltételes illetékmentessé­gét megszüntesse. (1049. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) Az ÍH. díjj. 59. tétel 4. pont első bekezdésében megállapított fel­tételes illetékmentesség a kereskedők vagy iparűzők által saját üzletük tárgyára vonatkozóan levél alakjában kiállított kezes­ségi nyilatkozatot is megilleti. Az ill. díjj. 59. tétel 4. pontja második bekezdésében, a felsorolt levélformájú okiratba foglalás esetén is feltétlen ille­tékköteles jogügyletek közt a kezességi okirat nem foglaltatik, a „kötelezvény" fogalma alá pedig a kezességi nyilatkozat az illetékkötelezettség — illetékmentesség szempontjából nem von­ható. — Az ill. díjj. 59. t. 4. pont második bekezdésében hasz­nált „kötelezvény" kitételnek ugyanis nem lenét azt az értel­met tulajdonítani, hogy az bármiféle és különösen a kezesség­vállalásból származó' kötelezettség elvállalásáról szóló okiratot jelenti, mert a kötelezvényt és a kezességi okiratot az ill. díjj. egymástól megkülönbözteti, amikor 64. és 60. tételeiben azok­ról mint külön illetéktárgyakról rendelkezik és a 64, tételben a tétel címzésével és az illetékek értékalapfának a kölcsönzött tárgyak értékében való megjelölésével világosan kifejezi, hogy a kötelezvény (kötvény, adóslevél) szó alatt kölcsönszerződés­ről kiállított okiratot ért. (126. számú jogegyégi megállapodás.) Illetékkötelessé válik a kerethitel nyújtásával kapcsolatban ki­fejezetten készfizető kezességet vállaló kereskedelmi levélben foglalt szerződős azáltal, hogy a szerződésben a kezes arra kö­telezi magát, hogy a hitelnyújtó pénzintézet által kiállított könyvkivonatokat teljes bizonyító erővel bíró okiratnak és ezen könyvkivonatok alapján az egyenes adós terhére kimutatott összegeket saját közvetlen és nem kifogásolható adósságának ismeri el. Az illetékdíjjegyzék 59. tétel 4. pontjának 2. bekezdése fel­sorolja azokat az ügyleteket, melyekre a feltételes illetékmen­tesség — bár azokat kereskedők és iparűzők saját üzletük tár­gyára vonatkozóan levélbe foglalták — nem terjed ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom