Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

160 59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. téknek az a része, amely a le nem szállított famennyiségnek megfelelő vételárra esik, töröltessék, mert az illetékszabályok 10L §-a szerint az ingóságról kötött kétoldalúan kötelező szerződésről kiállított okirat illetékét csak akkor lehet törölni, ha a szerződés annak teljesítése előtt teljesen megszűnik, de nem akkor is, ha azt részben már teljesítették. — A panaszosnak az illetékért való felelősségét a pénzügyigazgatóság szintén törvényszerűen tartotta fenn, mert a kétoldalúan kötelező jogügyletről szóló okiratnak bélyegjegyekkel lerovandó illetékéért az illetékszabályok 89. §-ának a) pontja szerint az okirat elfogadója a kiállítóval egyetemben felelős, s a 103. szerint a felemelt illetéket is mindazoktól be lehet hajtani, akiket a törvény az illeték lerovására egyetemlegesen kötelez. — Bélyegjeggyel el nem látott bélyegköteles okirat elfogadója az illeték fölemelt része alól — az illetékszabályok 119. §-a szerint — csak úgy szabadulhat, ha az illetékrövidítést az okirat átvételétől számított 30 nap alatt az illetékek kiszabásával megbízott hivatalnak bejelenti, a panaszos azonban ezt elmulasztotta. (1166. számú elvi jelentőségű határozat. — 1914.) A kereskedők és iparűzok által kiállított, saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó leveleknek az illetékdíjj. 59. t. 4. pontja első belekezdésében megállapított feltételes illetékmentességét nem szünteti meg, ha a levélen az aláírást (cégaláírást) tanuk ellőttemezik, vagy közjegyző hitelesíti. A kereskedelmi forgalom lebonyolításának egyik fő eszköze a kereskedelmi levelezés. A kereskedelmi forgalom megkönnyebbítését, előmozdítását célozza tehát az ül. díjj. 59. t. 4. pont első bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a kereskedők és iparűzők által saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó levelek feltételesen illetékmentesek. Illetékkötelesekké csak akkor válnak, ha bíróságok előtt, vagy más hivatalos célokra használtatnak. — Ennek a mentességnek szempontjából tehát lényeges az irat levélformája, míg a bizonyító erő mérve a mentességet nem érinti. — Mint perbeli bizonyíték az egyszerű levél is okiratnak minősül és a Pp. 317. §. értelmében a kereskedelmi levél teljes bizonyítékul szolgál, ha cégaláírással van ellátva. — Mindezekből következik, hogy a kereskedői levélen való aláírásnak vagy cégaláírásnak tanukkal történt előttemezése vagy közjegyzői hitelesítése az iratot levél formájától meg nem fosztván, a levél feltétéles illetékmentességét sem szünteti meg. (125. számú jogegységi megállapodás.)