Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

156 58 téieh — Kereskedelmi és ipari könyvek. amint az 1920:XXIV. tc. végrehajtása tárgyban kiadott 7920/1920. P. M. sz. rendelet 15. §. nyolcadik bekezdése kifejezi, az említett törvényTO. §. 5. pontja az ill. díjj. 15. tételében a „Beírási könyvecskék" vezérszó alatt és a 84. tétel B. e) pontjában említett könyvek illetékéről kívánt rendelkezni, s a 163.600/1926. P. M. sz. rendelet 20. §. 5. bekezdése ezeket a könyveket „bevásárlási könyv"-nek nevezi, tehát nyilvánvaló, hogy az itt illetékezett könyvek ezek közé nem sorozhatok. Nem lehet a bárcakönyveket feltételesen illetékmentes kereskedelmi leveleknek, sem pedig az üzletfelekkel szemben fennálló követelések, vagy az azok kiszámításához szükséges számadatok törlését tartalmazó kimutatásoknak tekinteni, mert az illetékezett iratok nem levelek, s nem is az üzletfelekhez irányított kimutatások, hanem a panaszos használatára és üzleti események feljegyzésére szolgáló könyvek. Ezek miatt a kérdéses könyveknek mint kereskedelmi könyveknek az illetékezését helyesnek kellett elfogadni. (1762. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932) Fióküzletben, a főüzletből odaérkező és raktárba kerülő árukról, érték feltüntetése nélkül vezetett könyv, nem esik illeték alá. A panaszolt illeték tárgya kereskedelmi könyv. A panaszos azért tartja sérelmesnek az illetéket, mert a könyv a fióküzletében vezetett raktárkönyv, arraely csak belső ellenőrzésre szolgál. A panasz alapos. A pénzügyigazgatóság által sem vitatott tényállás szerint a könyvet a panaszos fióküzletében vezetik és abban csupán a főüzletből odaérkező és raktárba kerülő árukat érték feltüntetése nélkül könyvelik. Ez a könyv nem szorosan vett üzleti esemény feljegyzésére szolgál, miért is az 1920:XXIV. tc. 5. §. (7) bekezdése szerint illetékmentes. Mindezeknél fogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1869. számú elvi jelentőségű határozat. — 1935.) Azok az ívek, amelyeken az üzleti eseményt (pl. fizetést) az ívek meghatározott részének esetenkénti levágásával vagy átlyukasztásával rögzítik meg, könyvelési íveknek minősüliiek és illetékkötelesek. (2009. számú elvi jelentőségű határozat. — 1939.) Indokolás az ill szab. 1. §-ánál