Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
2. §. — Az illeték mérve. 1 k említett tiszta papíríveken levő illetékeket tartozatlanul iercKvottaknak kellett megállapítani. (185. számú elvi jelentőségű határozat. — 1899.) 2. §., 2030:1932. M. E. sz. r. 15—16. §-ai. A bélyeg- és jogületék mérve. A 2030/1932. M. E. számú rendeletben megállapított 20%-os rendkívüli illetékpótlék a rendelet hatálybalépése előtt keletkezett illetéktárggyal kapcsolatban akkor is követelhető, ha azt illetékfizetésre köteles felek az illetékkiszabás végett való bejelentést, habár arra kötelesek voltak, nem tették meg, és az. államkincstár az illetéktárgyról a rendelet hatálybalépésénél későbbi időpontban a bejelentési határidő eltelte után hivatalos leletből vagy feljelentésből szerzett tudomást. Az 1932. évi 2030. M. E. sz. rendelet 16. §-a (1) bekezdésének 2. pontja azt a szabályt tartamazza, hogy a rendkívüli illetékpótlékot a rendelet hatálybalépése előtt keletkezett illetéktárggyal kapcsolatban is le kell róni, ha az illetékkiszabás végett való bejelentést késedelmesen a kitűzött határidő elteltével a rendelet hatálybalépése után tették meg, s a bejelentési kötelesség magukat az illeték fizetésére köteles feleket terhelte. Ennek a szabálynak az értelmezésében előfordult olyan felfogás is, amely szigorúan a szabály szavaira támaszkodva,, azt vitatta, hogy rendkívüli illetékpótlék nem kerülhet alkalmazásra, ha az illetékfizetésre köteles felek kiszabás végett bejelentést egyáltalán nem — késedelmesen sem — tettek, hanem az illeték tárgya más úton jutott az államkincstár tudomására. A szabály szövegében azonban nem a bejelentésen,hanem a késedelmességen van a hangsúly és nyilvánvaló, hogyha az illetékfizetésre köteles felek meg is teszik a bejelentést, a rendkívüli illetékpótlék mint hátrányos következmény, nem a bejelentés miatt, hanem azért hárul rájuk, mert a bejelentési határidőt meghaladó időköz eltelt anélkül, hogy annak folyamán a bejelentési kötelességnek eleget tettek volna. A pótlékkövetelési jogot keletkeztető késedelem még nagyobb mértékben mutatkozik, ha az államkincstár a bejelentés körül való mulasztást nem a bejelentési kötelességnek késedelmes teljesítéséből, hanem annak egyáltalában nem teljesítéséből származtatja. Ezért a kérdésben lévő jogszabály valódi értelme iránt abban kellett megállapodni, hogy a bejelentési kötelesség teljesítésének a hivatalos lelet felvételéig vagy a feljelentésig