Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
140 32. tétel. — Engedmények. Ha a férj a nejét, közszerzeményi igényére vagy ennek egy részére nézve, még életében, készpénzzel (követelés engedményezésével) kielégíti, úgy ez után a kielégítés után ajándékozási illeték nem követelhető. (Engedményezési illeték jár.) Igaz ugyan, hogy a nőnek közszerzői joga csak a házasság felbontásával, vagy a férj halálával nyilik meg, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a házastársak a nőnek a közszerzemény iránti igénye tekintetében még a házasság fennállása idején ne intézkedhessenek és hogy a férj a nőnek ezt az igényét elismerve, nejének közszerzeményét már a házasság fennállása idején is kiszolgáltathassa, amiből következik, hogy amennyiben a férj a nejét a közszerzeményre, vagy ennek egy részére nézve, még életében készpénzköveteléssel kielégíti, mint az a jelen esetben történt, ez a jogügylet ajándékozásnak nem minősíthető és ekként azután nem az ajándékozási, hanem az illetékdíjjegyzék '32. tételének f) pontja szerinti, az engedményezés után járó, II. fokozat szerinti illeték jár. (1624. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Az engedményezett zálogjog visszaengedményezéséről kiállított okirat után fokozatos illeték nem követelhető akkor, ha az engedményezés létre nem jött vagy foganatba nem ment, a bejegyzési illeték azonban minden esetben követelhető.* Abban az esetben, ha az engedményezés nem az engedményesnek a tudtával és belegyezésével történt, az engedmény visszautasítása esetében az engedményi jogügylet egyáltalán létre sem jött. Amennyiben tehát az engedmény az engedményes jajára bekebeleztetett, a visszaengedményezési ©kirat a tetekkkönyvi állapot visszaállítása céljából állíttatik ki, nyilvánvaló, hogy a visszaengedményezésnek nincs visszterhe, miért is az arról kiállított okiratra az ill. díjj. 7&, t. B. pontját kell alkalmazni, amely szerint az okiratra 1 K áílandó illeték jár. — Ugyanez az eset áll fenn akkor is, ha az engedményezésben a felek előzetesen megegyeztek ugyan, de nfég mielőtt az ügylet foganatba ment volna, vagyis az engedményes a kikötött ellenértéket az engedményezőnek kifizette, vagy az engedményezett követelés bármely részletét felvette volna, az ügylettől visszaléptek, mert szolgáltatás és viszontszolgáltatás ebben az esetben sem történt. — Ha azonban az engedményezés tényleg foganatba ment, pl. akár olymódon, hogy az engedményes az engedményező részére ellenértékiet (készpénzfizetés, kezességvállalás, vagy bármi más módon) nyújtott, úgy hogy az engedmény az engedményessel szemben fennálló valamely kötelezettségnek a biztosítására szolgált, akár edig esetleg oly módon, hogy az engedményező