Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

166 59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. Ezek között sorolja fel a kötelezvényt is. A szóbanlévö levélbe foglalt szerződés, a kezességvállalóknak, a kezesség vállalásával kapcsolatban azt a nyilatkozatát is tartalmazza, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet könyvkivonatait, mint teljes bizonyító erővel bíró okiratokat ismerik el. A magánjog szabályai szerint azt a kezest, aki a követelésnek ellene vethető valamely ügydöntő kifogásról lemond, önálló adósnak kell tekinteni. A kezességvállalók a levélben ezt kifejezésre is juttatták, amikor kijelentik, hogy a könyvkivonatok alapján az adós cég terhére kimutatott összegeket,, a saját közvetlen és megtámadhatatlan adósságuknak ismerik el. Ennélfogva a szóbanlevő szerződés adóslevélnek minősül s mint ilyen az illetékdíjjegyzék 59. tétele 4. pontjának 2. bekezdése értelmében feltételes illetékmentességben nem részesülhet. Ugyanis az illetékdíjjegyzék 59. tétel 4. pontjának 2. bekezdésében említett kötelezvény kifejezés alatt nemcsak kölcsönszerződést, hanem tartozás átvállalást és tartozás elismerést kell érteni. A tartozásnak saját adósságként való elismerése, a szerződésben feltüntetett határozott összegre vonatkozik s így a szerződésnek illeték szempontjából irányadó jogi természetén nem változtat az a körülmény, hogy a tartozás kerethitelből származott. (266. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Kereskedelmi levélbe foglalt tőzsdei vételi megbízások, illetékmentesek. A hivatalos leletnek a tárgya, a panaszosok birtokában talált tőzsdei vételi megbízás. Az illetéket törölni kellett, mert a megleletezett okirat mint kereskedelmi levél az illetékdíjj. 59. tétele értelmében feltételesen illetékmentes. A m. Tür. pénzügyigazgatóságnak az az érvelése, hogy a feltételes illetékmentesség nem alkalmazható, mert az egyik fél nem kereskedő, törvényes alappal nem bír. (455. számú elvi jelentőségű határozat. — 1902.) A tőzsdei jogosított ügynök által kiállított és annak rendes üzletköréhez tartozó jogügylétet tartalmazó kötjegy nem tartozik a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek közé, és az ilyen kötjegyek a perben felhasználva sem esnek 10 f, illetve 2 K-nál nagyobb illeték alá. (1113. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) Indokolás az ül. díjj. 5. tételénél.