Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

104 Í4Í. §. — Késedelmi kamatok. köteles, de felfüggesztő feltételhez kötött értékről lévén szó, az annak megfelelő illeték az 1881:XXXIV. tc. 19. §-a (illetékszabályok 138. §-a) c) pontja értelmében nyilvántartásba veendő. Magától értetődik, hogy ha a szerződés ismertetett pontja értelmében a végkielégítési összeg csak 10.000 K-ra rúgna, a panaszos annak idején az illetéknek aránylagos törlését igényelheti. (544. számú elvi jelentőségű határozat. — 1903.) Uí. §. Késedelmi kamatok. A késedelmi kamatot birtokon belül való fellebbezés esetén is a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30. naptól kezdve kell fizetni. A panaszosok sérelmesnek tartják, hogy az 1912. március 19^én kézbesített fizetési meghagyással követelt és általuk 1912. november 5-én befizetett illeték után az állampénztár a fizetési meghagyás kézbesítését követő 31. naptól a befizetés napjáig terjedő időre késedelmi kamatot szedett be, mert a fizetés ideijében a fizetési meghagyás még nem volt jogerős, a jogerőtől számítandó 30 napi teljesítési határidő tehát még meg sem kezdődhetett. — A panasz alaptalan. — Az 1881:XXXIV. tc. 18. §-a szerint az illetéket a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított ,30 nap alatt kell befizetni. Ez alól a szabály alól azon a címen, hogy a fizetési meghagyás ellen fellebbezéssel éltek és az arra hozott végzést panasszal támadták meg, a törvény arra az esetre sem tesz kivételt, ha a fellebbezést és panaszt birtokon belül terjesztik elő. — Az 1881:XXXIV. tc. 19. §-ának a) pontja birtokon belül való fellebbezés esetére a befizetési határidőt mondja ugyan kivételesnek, de a 41. §-ra való utalásából nyilvánvaló, hogy a kivétel az illetéktartozásnak nem az esedékességére, hanem csak a végrehajtás útján való behajthatóságára vonatkozik. (1135. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) Ex-lex előtt esedékessé nem vált illeték után az ex-lex tartama alatt késedelmi kamat nem követelhető. A kérdéses illeték 1905. január 1-ső napján vált esedékessé. Az 1905. évi január első napján azonban az 1904:XXI. tc. hatályának megszűntével állami költségvetési illetve az ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának ideje következett be, minek folytán, bár a közadókra és egyéb közszolgáltatásokra, nevezetesen pedig az illetékekre vonatkozó s az 1875:XXV. tc. 1. §-a által a törvényhozás további intézkedésig érvényben tartott törvényeink időhöz kötve nincsenek, mégis az azokban