Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

88 J. V. H. ö. 23. §. 6. p. és 26. §. — Külön kezelt vagyontömegek. — Közös háztartás. sik álláspontnak az elfogadásával ugyanis, a vagyonok széj­jeldarabolása alacsonyabb adótételek alkalmazására, sőt az adóalanyok mentességére is vezetne s így megdöntené a közös háztartásnak, mint gazdasági egységnek együttes egészként fo­kozatos adótétellel való megterhelésére irányuló törvényhozói akaratot. A törvényes rendelkezéseknek fentismertetett célzatából az következik, hogy annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy milyen családtagoknak a vagyona adható a közös háztartás fe­jének a vagyonához, a J. V. H. Ö. 26. §-ában, továbbá az ehhez fűzött utasítás (1) és (3) bekezdéseiben, valamint az említett Hv ö. 3. §-ának csak az (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglalt általános szabályokat kell irányadóul venni. A 3. §. (5) bekez­désének 2. pontjában foglalt abból a kivételes rendelkezésből ugyanis, hogy a közös háztartáshoz tartozó családtagoknak egy bizonyos összeget meg nem haladó keresete és jövedelme, a háztartás fejének a jövedelméhez nem adható hozzá, nem vonható le az a következtetés, hogy ilyen esetben, az ily kisebb jövedelemmel rendelkező családtagoknak a vagyona sem ad­ható a családfő vagyonához, mert a 3. §. (1), (2), (3) bekezdé­seiben a közös háztartásnak, mint gazdasági egységnek a meg­adóztatására vonatkozóan foglalt általános rendelkezés a 26. §-ban és a hozzá fűzött utasítás (3) bekezdésében foglalt álta­lános érvényű rendelkezéssel összhangban van és így ennek az elvi rendelkezést tartalmazó általános érvényű szabálynak az alkalmazása szempontjából a 3. §., (5) bekezdésének a 2. pont­jában foglalt kivételes szabály nem jöhet figyelembe. Ennél­fogva az említett kivételes szabály csak a jövedelemadó kive­tése során bír érvénnyel és így a 26. §-ban foglalt általános szabállyal szemben, bizonyos kisebb jövedelmek élvezőinek a tulajdonában lévő vagyonnak, esetleg jelentékeny vagyonnak a közös háztartásba*, mint gazdasági egységben leendő meg­adóztatására irányuló törvényhozói szándékot, kifejezett tör­vényes rendelkezés hiányában, nem változtathatja meg. Minek folytán arra a helyes álláspontra kellett helyez­kedni, hogy a férjével közös háztartásban élő feleségnek és a közös háztaráshoz tartozó többi családtagoknak a vagyonát, a J. V. H. Ö. 26. §-a alapján, a háztartás fejének a vagyonához kell számítani akkor is, ha a feleségnek és a közös háztartás­hoz tartozó többi tagoknak a jövedelme, a J. V. H. ö. 3., §-a (5) bekezdésének a 2. pontja szerint, nem számítható a közös háztartás fejének a jövedelméhez. Ha azonban a feleségen és az atyai hatalom alatt álló kis­korú gyermeken kívül, más családtag, a 3. §. (5) bekezdésének 2. pontjában említett keresetét, vagy szolgálati illetményét, vagy más jövedelmét nem egészen bocsátja a családfő rendelkezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom