Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 23. §. 6. p. és 26. §. - Külön kezelt 85 vagyontömegek. — Közös háztartás. lása alapjául szolgált törvényjavaslat 4. §-ához fűzött indokolás, bővebb magyarázatot nem tartalmaz, mert csak azt a rövid kijelentést teszi, hogy „ez a §.", amely a közös háztartást, mint gazdasági egységet együttes egészként veszi adó alá, „az 1909:X. tc. §-ában foglalt rendelkezéseken alapszik és további megokolást nem igényel". A közös háztartásnak, mint gazdasági egységnek a megadóztatására vonatkozó részletesebb rendekezéseket és az adóztatás helyességére vonatkozó magyarázó indokolást tehát a jövedelemadóról rendelkező 1909:X. tc.-nek a 3. §-ában, és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott pénzügyminiszteri utasításban, valamint a törvény tárgyalása alapjául szolgált törvényjavaslat 3. §-ához fűzött indokolásban kell keresni. A jövedelemadóról rendelkező 1909:X„ tc. 3i §-a, valamint az 1927. évi január hó 1-től kezdődően érvényben lévő J. V. H. ö. §-a is, egybehangzóan akként rendelkezik, hogy a jövedelemadó fizetésére kötelezett személynél, a közös háztartásban élő feleségnek a jövedelmét mindenkor, a közös háztartáshoz tartozó többi tagoknak a jövedelmét pedig rendszerint a háztartás fejének a jövedelméhez kell számítani. Ezzel az általános rendelkezéssel szemben, a most idézett 3. §. (5) bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés értelmében a közös háztartáshoz tartozó családtagoknak a jövedelme csak három esetben nem számítható a háztartás fejének a jövedelméhez, éspedig: 1., a feleség jövedelme akkor nem, ha a házastársak között a házassági életközösség tartósan megszűnt és a nő vagyonát már nem a férj kezeli; 2., a felségnek, vagy a közös háztartáshoz tartozó többi tagoknak az a keresete, amely fejenkint évi 600 P-nél nem több, továbbá ugyanezeknek adómentes szolgálati illetménye; 3., és végül, ha a háztartás feje bizonyítja, hogy a vele közös háztartásban élő családtag jövedelme nem kerül az ő rendelkezése alá. A közös háztartásban élő személyek összességének, mint gazdasági egységnek a megadóztatására, továbbá a közös háztartás jövedelme után a háztartás fejének a személyére szóló jövedelemadó-kivetésre vonatkozó, most ismertetett törvényes rendelkezések helyességének az igazolására, hiteles magyarázatként, a fentemlített törvényjavaslat indokolása több okot hoz fel. És pedig hangsúlyozza, hogy közgazdasági, adópolitikai és célszerűségi okok indokolják a háztartás fejének, mint gazdasági egységnek együttes egészként való adó alá vonását és a közös háztartásban együttélő személyeknek ez az összevont adóztatása a progresszív alapon nyugvó jövedelemadónak szükségszerű követelménye. Ez az alanyi adó ugyanis az adózó személyes viszonyainak és gazdasági helyzetének a mérlegeié-