Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])
J. V. II. ö. 13. §. (1) bek. — Adóssági kamatok 53 és egyéb magánjogi terhek levonása. A törlesztéses kölcsönöknél akkor is csak a kölcsöntőke után a kikötött kamatlábnak megfelelő összeg vonható le, ha a jövedelem megállapításának idejében az egész törlesztési részletet kamatra számolják el. A megtámadott határozat a panaszos adóköteles jövedelmét 49.894 koronában állapította meg. A panaszos csak azt kifogásolja, hogy a 400.000 koronás törlesztéses kölcsön kamatai fejében nem a tényleg fizetett 23.392 K, hanem csak 18000 K helyeztetett levonásba, habár a törlesztési terv szerint az 1914. évben kifizetett összeg csak kamatra járt és nem tartalmazott törlesztési részletet. Ámde az 1909:X. tc. 12. §-ának 7. pontja szerint a törlesztési idö egész tartamára változatlanul az az összeg vonandó le, mely a kötvényen megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett töke teljes összege után egy évre esik. A törvény e rendelkezése mellett a törlesztési terv eltérő beosztása, mely különben is a törlesztés folyamán kiegyenlítődik, tekintetbe nem jöhet. Minthogy pedig panaszos sem állítja, hogy a kötvény 4y2% kamatlábnál magasabbat tartalmazott volna, kérelmének helyt adni nem lehetett. (1267. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) Az 1267. számú elvi jelentőségű határozat nem vesztette érvényét, illetve nem vált tárgytalanná a J. V. H. ö. 13. §. (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a részvénytársulatoktót stb felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának — a törlesztési idő egész tartamára — változatlanul az az összeg veendő, amely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke teljes összege után egy évre esik. Az 12*57. számú elvi jelentőségű határozat szerint a törlesztési kölcsönöknél a kölcsöntőke után akkor is csak a kikötött kamatlábnak megfelelő összeg vonható le, ha a jövedelem megállapításának idejében az egész törlesztési részletet kamatra számolják el. Ez volt ebben a kérdésben a bíróság állandó gyakorlata. A jövedelem- és vagyonadóról szóló 1925., illetve 1927. évi 500. számú H. ö. annak kimondása mellett, hogy az igazolt és az adózó által tényleg fizetett kamatokat kell a jövedelmek együttes összegéből levonni, változatlanul átvette az 1909:X. tc. 12. §-a 7. pontjának második mondatát, amely a következőképpen szól: „A részvénytársulatoktól, szövetkezetektől s hitelt nyújtó intézetektől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának — a törlesztési idő egész tartamára