Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

38 J. V. H. Ö. 11. §. 3. p. — Leltári tárgyak leírása. nálati idő tartama alatt előálló értékcsökkenések levonása után fennmarad, mert különben az adózót a veszteség a va­gyontárgy teljes elhasználásakor egyszerre és nem a haszná­lati idő egész tartama alatt évekre arányosan széjjelosztva érné. A levonás megengedésének előfeltétele az is, hogy az adózó­nak az épületekről leltára legyen, illetve könyveiben és mér­legében az épületek értéke szerepeljen és a vagyonadóalap­ban bent legyen. A bíróság álláspontja szerint a leírás megtagadására okul azonban az sem szolgálhat, ha az adózó, — amint a jelen eset­ben is, — a mezőgazdasági ingatlanok és azokon levő adómentes üzemi épületek értékeit elkülöníti, de ezek együttes értékeként a mezőgazdasági ingatlanok kataszteri jövedelmének huszon­ötszörös öszegét szerepelteti, mint vagyonadóalapot, üz a va­gyonadóalap megállapításánál a helyesbítésre szolgál okul, mert ha a valóságnak meg nem felelvén, a föld értékét túlala­csonyan veszi fel és az épületeket a valóságnak megfelelő ma­gas összegben, akkor nem a kataszteri jövedelem huszonötszö­röse a vagyonadóalap, hanem a megfelelő helyesbítés szerint kikerülő érték; de ez a jövedelemadóalap kiszámításánál meg­illető leírástól az adózót meg nem fosztja. 2. A kegyúri épületek értékleirására vonatkozó panasz alaptalan. A kegyúri épületek nem a mezőgazdasági üzem épü­letei, nem az adózó tulajdonai, ezek értékei az adózó vagyon­adóalapjában nem szerepelnek, a leírási jognak az előbbi pont szerinti előfeltételei hiányoznak. A J. V. H. Ö. 13 §-ának 2. be­kezdése értelmében az összes jövedelemforrások jövedelmé­nek együttes összegéből kell levonni számszerű bevallás esetén a kegyúri kötelezettség alapján teljesített, a fennálló kötele­zettségének megfelelő mérvű kiadásokat, amelyek mint kegy­úri terhek terhelik az adózót és a vagyonadóalapnál, mint csökkentő tételt, a H. ö. 34. §-nak 3. bekezdése szerint mint tehertételt kell tekintetbe venni. Részben alapos a holt leltári tárgyak leírásával kapcso­latos panasz is. Nem sértett jogszabályt az adófelszólamlási bizottság, amikor a 10% helyett 5% leírási kulcsot állapított meg, A J. V. H. Ö. 11. §-ának 3. bekezdéséhez fűzött Utasítás 5. pontja, a leírás helyességének a megállapításánál irány­adóul a tárgyak használhatósági időtartamát jelöli meg. Erre az Utasítás szerint általános irányelvet szabni nem lehet, de rendes körülmények között 5%-os leírás fogadható el. Mint­hogy a bíróság feloldó határozatot hozott, újabb mérlegelés tárgyává tehető, hogy főleg a holt leltárban szereplő Ford traktorokra tekintettel, amelyek üzemi élettartama köztudo­másúlag 20 évnél jóval kisebb és általánosságban megfelelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom