Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. Ö. ií. §. 2. p. — Tatarozási és karbantartási 33 költségek. ha ezen igazolt költségek egy részének a levonását az államkincstár a házbirtokos adózó kivetett házadójából és járulékaiból több éven keresztül utólag megengedi. Ha pedig a végeztetett tatarozási és karbantartási munkálatoknak a költségét a házbirtokos adózót terhelő kiadásnak kell tekinteni, abban az esetben is, ha a házbirtokost a házadónál levonási kedvezmény illeti meg, akkor ezeket a költségeket a jövedelemadó kivetése során az adózó házbirtokból származó jövedelmének a megállapításánál levonásba kell hozni, mert annak mellőzésére nincs törvényes rendelkezés. Nincsen tehát törvényes alapja a pénzügyminiszteri körrendeletben foglalt annak a magyarázó rendelkezésnek, amely kimondja, hogy a házbirtokos adózó által végeztetett tatarozási és karbantartási munkálatok költségének azt a részét, amelyet a kérdéses épület után kivetett házadó és járulékainak az együttes összegéből adókedvezmény formájában a későbbi években levonásba hoznak, a jövedelemadó kivetése alkalmával az adózó házbirtokból származó jövedelmének a kiszámítása során a házbirtok azon évbeli nyersbevételéből, amelyben ezek a kiadások felmerültek, nem szabad levonni. A tényleg kifizetett tatarozási és karbantartási költségek egy része levonásának a megtagadásával a jövedelemadó alapja ezzel a le nem vont résszel nagyobb lenne és ennek folytán a jövedelemadónak a terhe is megfelelően emelkednék, holott az adózónak a fent ismertetett általános érvényű rendelkezések értelmében a tényleg kifizetett tatarozási költségek teljes összegének a levonásával alacsonyabb jövedelemadó alap és tétel megállapítására lenne jogos igénye. Az előbb idézett pénzügyminiszteri körrendelet tehát azokon az éveken felül, amelyekben az adózónak az engedélyezett házadókedvezmény folytán házadó és járulékai címén kisebb összeget kell kifizetni és így ezen kisebb összegű befizetés levonásával a jövedelemadó kivetése során az adó alapja nagyobb lesz, az adózó jövedelemadó alapját és tételét a ténylegesnél kisebb összegű költségek levonásának az engedélyezésével még a tatarozási költségek tényleges kifizetésének az évét követő években is felemeli. Ilyen adótöbbletet azonban az előbb közölt pénzügyminiszteri körrendelet, a részletesen ismertetett általános érvényű törvényes rendelkezésekkel szemben, jogosan meg nem állapíthat. Helyes törvénymagyarázat alapján tehát arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy a jövedelemadó kivetése során a házbirtokból származó jövedelem kiszámításánál termelési és kezelési költségek címén a J. V. H. Ö. 11. §-ának 2. pontja alapján az épületek nyersbevételéből (haszonértékéből) abban az esetben is a tényleg felmerült és az adókötelest 3