Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. Ö. 10. §. (3) bek. — A jövedelem megállapítása. 25 A magánpanasz a vadállományban okozott kárról szól és •erre nézve is vagyoncsökkenést vitat. Ámde a földbirtokon levő vadállomány, vagyonadó szempontjából nem külön érté­kelhető vagyontárgy. Az abban okozott kár nem a vagyont, hanem a jövedelmet csökkenti. Ezért helyesen állapította meg a bizottság, hogy a vadkár fejében kapott 9225 pengő kártérí­tés a jövedelemnek az alkotó része. (1889. számú elvi jelentőségű határozat. — 1936.) Az 1907. évi III. tc. alapján engedélyezett állami segély a jöve^ delemadó alól nem mentes. Az 1909._évi X. tc. 9. §-ában foglalt általános szabály sze­rint, adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő pénzbeli, vagy értékkel bíró egyéb bevétele. A jövedelemadó alól mentes jövedelmet, illetve bevétele­ket a törvény külön határozza meg; minden bevétel tehát, amely külön rendelkezéssel adómentesnek nincs nyilvánítva, adóköteles jövedelemnek számít. Minthogy a hazai ipar fejlesztése céljából nyújtott pénz­beli államsegélyt a törvény a jövedelemadó alól mentesnek nem nyilvánítja, a felszólamlási bizottság mindkét döntése helyes s így a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1280. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) 10. §. (3) bekezdés. A jövedelem megállapítása. Jogszabályt sért és feloldandó az olyan határozat, amely az adózó összes jövedelmét egy összegben s nem a források sze­rint elkülönítve állapítja meg. Az 1909. évi X. tc, (a J. V. H. ö.) alapelve, hogy a való­ságos jövedelem kerüljön adóztatás alá s ennek megvalósí­tása céljából az idézett tc. II. fejezetében részletes szabályo­zást tartalmaz abban a tekintetben, hogy az egyes jövedelem­forrásokból eredő jövedelem miként határoztassék meg. Sérti tehát a törvényt az oly határozat, amely az egyes jövedelemforrások eredményének külön-külön megállapítását mellőzi és csupán az összjövedelmet állapítja meg. Minthogy a megtámadott határozat az imént említett hiányban szenved, nélkülözvén a törvény 60. §-ában megkí­vánt kimerítő indokolást is, s így felülvizsgálatra nem alkal­mas, ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett hatá­rozni. (1288. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom