Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

20 J. V. H. Ö. 5. §. (í) bek. ÍOIb. p. — Egyházi javadalmasok és magánszolgálatban állók adómentessége. tényleg nem is azok. Ezek a tisztviselők ugyanis nem az államnak, hanem az intézménynek szerződéses alkalmazottai és az állammal szemben, az alkalmazásból eredő semmiféle igénnyel nem bírnak. Az említett iroda épúgy, mint a külkereskedelmi hivatal személyzete az állami költségvetésben nem szerepel, holott az összes állami hivatalok és intézmények szerződéses és tiszteletdíjas alkalmazottainak illetményei az állami költségvetésben elő vannak irányozva és az alkalmazottak létszámába is fel vannak véve. A külkereskedelmi hivatal alkalmazottainak illetménye költségvetésileg nincsen előirányozva, s a költségvetésbe felvett létszámban nem szerepelnek. A külkereskedelmi hivatal költségeit a hivatal ténykedésével kapcsolatos bevételekből fedezik, de azoik szintén nincsenek költségvetésileg előirányozva, és csak amennyiben azok a kiadások fedezésére nem elégségesek, történik gondoskodás a hiánynak „hozzájárulás" formájában való fedezéséről. Az 1934/35. évi állami költségvetésben a Miniszterelnökség fejezet, Miniszterelnökség költségei cím külön rovatán volt ilyen hozzájárulás előirányozva. Jelenleg ez a hozzájárulás a kereskedelemügyi tárca, Központi igazgatás cím külön rovatában van előirányozva. Minthogy ezek szerint a m., kir. külkereskedelmi hivatal alkalmazottait nem lehet állami alkalmazottaknak minősíteni, e minőségükben kapott illetmények nem mentesek a jövedelemadó alól. (1915. számú elvi jelentőségű határozat. — 1936.) 5. §. (í) bekezdés 101b. pont. Az egyházi javadalmasok és a magánszolgálatban állók illetményei. Részvénytársaság felszámolójának illetménye nem szolgálati viszonyból eredő jövedelem. A panaszos az adófelügyelő jelentése szerint az Első Magyar Iparbank részvénytársaságnál felszámolói minőségben van alkalmazva s e minőségben húz 6.000 korona tiszteletdíjat, mely bennfoglaltatik a jutalékból, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságból származólag felvett 19.406 korona 12 fillér jövedelemben., Minthogy a felszámolói megbízás a kereskedelmi törvény 20}3. §-ának (2) bekezdése értelmében a közgyűlés által bármikor visszavonható s így a felszámoló alkalmazása nem tekinthető sem szolgálati viszonynak, sem pedig állandó természetű alkalmazásnak, az e minőségben húzott 6000 korona tiszteletdíjat a közigazgatási bíróság nem minősíthette az 1909: X. tc. 21. §-a I. 1. és 2. pontja alá eső szolgálati illetménynek.