Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

12 J. V. H. Ö. 3. §. (5) bek. 2. p. — A családtagok önálló adókötelezettsége. s beadványaiban maga is azt adja elő, hogy az anyja birtokát is ő kezeli, annak jövedelme az ő kezéhez foly be s csupán annak egy részét fordítja az anyja gyógykezelésére. Ily körülmények közt pedig őt az 500/1925, P. M. sz. J. V. H. ö. 3. §. (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (4) bekezdése szerint irányadó időben, vagyis az adóévet megelőző évben, az anyjával egy gazdasági egységet alkotó adózónak kell tekinteni s az adót egyedül reá, mint a közös háztartás, illetőleg a gazdasági egység fejére kell kivetni, mert az említett körülményekre tekintettel, az anyjának a közös lakásból — habár hosszabb időre is történt — eltávozása, a közös háztartáshoz való tartozása megszűnését és a gazdasági egységből való kiválását nem vonta maga után. Tehát az adófelszólamlási bizottságnak a külön adóztatást kimondó határozatai helytelenek, amiért a m., kir. közigazgatási bíróság a jövedelem- és vagyonadót egyedül B. F. terhére állapította meg. (1680. számú elvi jelentőségű határozat. — 1930.) 3. §. (5) bekezdés 2. pont. A családtagok önálló adókötelezettsége adómentes kereset és szolgálati illetmény esetében. A J. V. H. ö. 3. §-a (5) bekezdésének 2. pontjában foglalt abban a rendelkezésben, hogy a feleségnek, vagy a közös háztartáshoz tartozó többi családtagnak az évi 600 P-t meg nem haladó keresete nem számítható a közös háztartás fejének a jövedelméhez, a „kereset" kifejezés alatt bármilyen jövedelemforrásból eredő jövedelmet kell érteni. A jövedelem- és vagyonadóról rendelkező 1927. évi 500. P. M. számú Hivatalos összeállítás (J. V. H. Ö.) 3- §-a (5) bekezdésének 2. pontja értelmében a közös háztartás fejének a jövedelméhez nem számítható a feleségnek, vagy a közös háztartáshoz tartozó többi tagoknak az a „keresete", amely fejenkint évi 600 P-nél nem több, továbbá ugyanezeknek adómentes szolgálati illetménye. tüzen törvényes rendelkezés végrehajtása tárgyában kiadott 1927. évi 50.000. számú pénzügyminiszteri utasítás (1) bekezdése azt a kiegészítő és magyarázó rendelkezést tartalmazza, hogy a feleségnek, vagy a közös háztartáshoz tortozó többi tagnak fejenkint és évenkint 600 P-t meghaladó „jövedelme", továbbá ugyanezeknek magánszolgálatból származó 3600 P-t meghaladó adóköteles szolgálati illetményei teljes összegükben számítandók a háztartás fejének a jövedelméhez. Az előbb említett Hivatalos Összeállítás fenti rendelkezése tehát az adózó jövedelemadóalapjának a megállapítása során csak az évi 600 P-t meghaladó „kereset" hozzászámítását en-