Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

154 1921.XXXIX. tc. 34, §. — Fizetési kötelezettség. tése — az iratok adatai szerint — az 1927. évi március hó 21-én történt s az ezen adóhiányért megállapított egyetemleges fizetési kötelezettségüket kimondó pénzügyigazgatósági határozat pedig a panaszosoknak az 1991. évi augusztus hó 21. és 24. napjain — tehát még az öt évi elévülési idő lejárta előtt — kézbesíttetett, ennélfogva a vitatott elévülés nem következett be, miért is a jogosság és helyesség szempontjából egyébként a panaszosok által sem kifogásolt adóhiányért megállapított egyetemleges fizetési kötelezettségük e helyen is fenntartandó volt. (1832. számú elvi jelentőségű határozat. — 1934.) A felszámolókat, a társaság terhére, a felszámolás ideje alatt esedékessé vált forgalmi adók megfizetése tekintetében, a társasággal egyetemleges kötelezettség nem terheli. A panaszosokat, mint az 0. M. rt. felszámolóit kötelezték a felszámolás tartama alatt le nem rótt forgalmi adó megfizetésére. Sem az 1921:XXXIX törvénycikknek a forgalmi adó fizetésére kötelezettek körét megállapító 34. §-a, sem egyéb jogszabály, nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a felszámolókat a felszámolás ideje alatt esedékes forgalmi adók megfizetésére a társasággal egyetemleges felelősség terhelnéMinthogy pedig a forgalmi adó megfizetésére csak azokat lehet kötelezni, akiknek fizetési kötelezettségét a törvény kifejezetten megállapítja, a panaszosok, mint felszámolók, a társaság terhére, a felszámolás tartama alatt esedékes adók megfizetésére nem kötelezhetők. (1945. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) A betéti társaság kültagja, a betéti társaság általános forgalmi adójáért — betétjén felül — külön vagyonával nem felelős. A hatósági panasz azért támadja a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának határozatát, mert a határozat szerint a betéti társaság kültagja a betéti társaság adójáért külön vagyonával, egyetemleges fizetési kötelezettséggel nem tartozik. A hatósági panasz azt vitatja, hogy a betéti társaság kültagjának felelősségénél nem a K. T. 125. §-a, hanem — adóügyről lévén szó — a K. K. H- Ö. 90, §-ában foglalt jogszabály az irányadó és ezt kell alkalmazni. Ez a rendelkezés pedig a közkereseti és betéti társaság között a felelősség kérdésében különbséget nem tesz. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. A K. T. rendelkezései, adóügyekben, a kincstár igényének elbírálásánál, csak az adóügyi jogviszony elbírálásánál első-