Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

1921.XXXIX. tc. 31. §. — Az általános forgalmi adó 149 alapja. ként semmi, vagy legfeljebb sokkal kisebb összeg marad, mert ha sok esetben az általa vállalt szavatosság folytán kártalanítást fizetnie nem kell is, igen sok esetben azonban több kártalanítást kell fizetnie, mint amennyit kockázati díj fejében bevett. Kétségtelen ebből, hogy a szavatosságnak ily módon díjazás ellenében a megbízók mentesítése mellett magára vállalása önálló kereseti tevékenység, amelynek nyers bevétele, tehát a kockázati díj teljes összege — az 1921:XXXIX. tc. 29. és 30. §-ai értelmében általános forgalmi adó alá esik. Az, hogy a beszedett kockázati díjból tiszta haszonként mennyi marad meg a panaszosnak, az idézett törvénycikk 31. §-a értelmében nincs befolyással az általános forgalmi adóra. A panaszos ezen kockázati díj bevétele ép azon elbírálás alá esik, mint a bizományi díj bevétele, a kockázati díjból épen úgy nem vonhatja le a netáni kiadásokat, mint a bizományi díjból és a kockázati díjból való bevétele épen úgy teljes összegében általános forgalmi adó alá esik, mint a bizományi díjból való bevétel. Minélfogva a panasznak hely adható nem volt. (1743. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.) Alapszabály szerint áruknak bizományba vételére és tagjai közt való elosztására alakult szövetkezetet megilleti az 1921: XXXIX. tc. 31. §-ának (5) bekezdéséten megállapított kedvezmény akkor is, ha a jutalékot és a szállítási költségeket a szövetkezet igazgatósága esetenként állapítja meg. A megtámadott határozat általános forgalmi adó alá vonta a panaszosnak egész nyersbevételét, azt állapítván meg, hogy jogtalanul és törvényellenesen bizományi ügyletnek vettei ügyleteit, holott ezek egyszerű áruszállítások, mert a vételárral megbízóinak el nem számolt, jutaléka nem fix százalékban volt megállapítva és költségeit a tényleg felmerültnél nagyobb összegben jutalékkal, vételárral egyesítve egy összegben számláztaA panaszos ezzel szemben arra hivatkozott, hogy tagjainak megbízása alapján, mint megbízott járt el és mint kizárólag bizománnyal foglalkozót az 1921: XXXIX. tc. 31. §-nak (5) bekezdésében írt kedvezmény illeti meg és forgalmi adó alá nem mint áruszállító és nem teljes nyersbevétele után, hanem mint munkateljesítő csak a munkateljesítés ellenértéke után esik és ezen a címen beszedett teljes bevételét forgalmi adó alá vonta. A bíróság a bizonyítás kiegészítését rendelte el és ezt követőleg a tényállás további tisztázására kiküldött bírót rendelt