Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

138 1921.XXXIX. tc. 30. §. — Az általános forgalmi adó tárgya. jegyzőkönyvi nyilatkozat), mert lényegileg a részvénytársaság már 1924. augusztus 1-től működött és így nincs két jogalany, akik közt átruházás történhetett volna. 2., a B. tí. w.-i cég e címen kifogásolt bevétele külföldi cég részére történt eladás, amely e cég rendelkezésére külföldre szállíttatott és a külföldre kiment áru feladója a panaszos cég volt és így a mentesség export címén megilleti. III. A bíróság a tényállás felderítése és a védekezés tisztázása végett ismételten (19.849/1925., 20.877/1926., 11.524/1927. számú végzésekkel) a bizonyítás kiegészítését rendelte el és az üzletátruházás forgalmi adó alapjának jogi tisztázása végett a pénzügyminiszter (18.141/1927. számú átirattal) nyilatkozatát is bekérte. IV. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítja a bíróság, hogy a bemutatott és becsatolt 1924. évi augusztus hó 1-én kelt társasági szerződéssel W. J. egyéni cégét és üzletét átruházta az alakult és 1924. december 31-ig működő betéti társaságra és ezen üzletet vette át a panaszos cég, amelyre W. J. is az előző szerződésre 1925. február 21-én kelt pótnyilatkozattal a kötelezettségek elvállalása ellenében a jogokat átruházta. Az adatok szerint W. J. és a betéti társaság közti átruházást forgalmi adó alá nem vonták, a megtámadott forgalmi adó alá vonás tárgya a betéti társaság és 1925. február 28-án 1004/1925. k.-i királyi törvényszéki végzéssel bejegyzett részvénytársaság közti átruházás. Az 1926. évi július 19^én felvett jegyzőkönyvbe foglalt, nem vitás adatok szerint, az átruházás ellenértéke 628,897.591 korona volt, ebben azonban az egyébként forgalmi adómentes termények 136,771.000 korona értéke: is benne foglaltatik. Hogy az üzletátvétel alakszerű apporttal történt volna, a panaszos nem vitatta és a bizonyításkiegészítési eljárás rendjén nem bizonyította, így a részvényilleték az üzletátruházást forgalmi adó alól nem mentesíti. A bíróság az üzletátruházás forgalmi adó alá vonása ellen felhozott panasziratbeli kifogást alaptalannak találta, mert a részvénytársaság külön jogi személy és így az átruházó és átvevő két különböző alany, akik között átruházás fennállhat és a jelen esetben bizonyítottan fennáll. Az adóalap megállapításánál a bíróság a magyar királyi pénzügyminiszter 68.524/1928. szám alatti átiratában foglalt álláspontot magáévá teszi és arra tekintettel, hogy az 1921:XXXJX. tc. 30. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezést nem lehet olyan sajátlagos és különleges intézkedésnek tekinteni, amelynek kövekeztében üzletátruházás esetén forgalmi adó alá kellene vonni az üzletátruházás keretében átruházott olyan áruk ellenértékét, amelyeknek a kereseti tevékenység körében való üzletszerű átruházása, kivételes jogszabályok értelmében