Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 3. §. (í) bek. — A feleség adókötelezettsége. 9 Éppen ezért, tekintve, hogy a kivetési iratok szerint sem volt vitás az, hogy a marhakereskedés társas vállalkozás volt s ennek jövedelmét a bizottság mégis egyedül L. V. terhére állapította meg: a határozat szabálytalan. Az a körülmény, hogy nevezett ehhez a megállapításhoz előzőleg hozzájárult, a törvény fent felhívott rendelkezésével szemben figyelembe nem jöhetett. Ez okból — s a panaszolt határozattal nem érintett felekre vonatkozóan pedig az 1896:XXVI. tc. M. és 85. §-ai, illetve 105. j§-a alapján — a rendelkező résznek megfelelően kellett határozni. (1529. számú elvi jelentőségű határozat — 1922.) 3. §. (1) bekezdés. A feleség adókötelezettsége. A férjével közös háztartásban élő nőnek jövedelme után akkor is a férj adózik, ha annak egyéb adóköteles jövedelme nincs. Nem lehetett a panasznak helyet adni az adófelszólamlási bizottság határozatában foglalt okokon felül még azért sem, mert az 1914. évi XLVI. tc.-kel a 20,000 koronát meghaladó összjövedelmekre nézve életbeléptetett 1909. évi X. tc. i. §-a értelmében a magyar állampolgárok összes jövedelmeik után kötelesek jövedelmi adót fizetni, ha a magyar Szent Korona országai területén laknak, vagy itt rendes lakásuk van, — ugyanazon törvény §-a értelmében pedig az adókötelesnek jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, amely a vele közös háztartásban élő feleségét megilleti, s a feleség csak akkor adózik önállóan, ha a házastársak között a házassági életközösség tartósan megszűnik és ez esetben is csak akkor, — ha a nő vagyonát már nem a férj kezeli. Miután a panaszos nem igazolja, — s nem is állította, — hogy közte és felesége között a házassági életközösség tartósan megszűnt, azon a címen, — hogy az ő saját jövedelme a törvény szempontjából adómentes, — a fentebb idézett törvényszakaszok rendelkezéseihez képest nem is igényelheti, — hogy a jövedelmi adófizetés kötelezettsége alól saját személyére nézve felmentessék. (1278. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) A feleségnek a házasság megkötése előtti időből származó jövedelme nem számítható a férj jövedelméhez. A feleség évi jövedelmének az a része azonban, amelyhez a feleség a házasság megkötése után jutott, már akkor is a férj jövedelméhez számítandó, ha a feleség egész évi illetménye meghaladta a 3600 pengőt.