Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

132 ím.XXXlX. tc. 30. §. — Az általános forgalmi adó tárgya. A F. M. és G.-gyár részvénytársaságnak eladott áruk ellenében befolyt, illetve elszámolt összegek után a forgalmi adó kivetése jogosan történt, mert a nevezett részvénytársaság a nem vitás tényállás szerint a panaszos közkereseti társaságtól különálló jogi személy és ezen a jogi helyzeten nyilvánvalóan nem változtathat az a körülmény sem, hogy a jelen pillanatban az előmutatóra szóló valamennyi részvény állítólag a közkereseti társaság tulajdonában van, már pedig a két önálló jogi személy között visszteher mellett történő keresetszeríí áruelidegenítés az 1921:XXXIX. tc. 29., §-ának (5) bekezdése és a ;3ü. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében kétségtelenül forgalmi adó alá esö áruszállításnak veendő, tekintet nélkül arra, hogy az adott pillanatban a két jogi személy azonos, vagy más-más személyekből áll, tehát mindkét jogi személy az általa teljesített áruszállítások után minden esetben tartozik a forgalmi adót külön-külön leróni. (1581. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) I. Visszleszámítolás címén felszámított összegek, váltóval történt fizetés esetében, nem esnek forgalmi adó alá. II. Az a körülmény, hogy az adózó a hitelügylet ellenértékeként kikötött fele hasznot közös megállapodással előre meghatározva a lebonyolítás előtt kifizette, külön áruszállítás megállapítására alapul nem szolgál. A panasszal megtámadott pénzügyigazgatósági határozat pótlólag két tételcsoport után vett ki általános forgalmi adót. Az első csoportba a cég birtokában lévő váltók után felszámított visszleszámitolási költségek, illetve kamattöbbletek tartoznak, amelyek a határozat álláspontja szerint forgalmi adó alá esnek azért, mert ezeket a cég nem számítoltatta le és így vagy az alapul szolgáló áruszállítási ügylet további ellenértékéül szolgálnak, vagy mint váltókkal kapcsolatos keresetszerü tevékenység eredményei szerepelnek. A második csoportba K. H. r.-i céggel lebonyolított améta-üzlet tartozik, mert az alkalmi egyesülés részére vásárolt nyersbőröket külön megállapodással adózó cég vette át. A panaszos mindkét csoport adó alá vonásának helyességét megtámadja és azt vitatja, hogy forgalmi adókötelezettség lenn nem forog. A bíróság a panaszt mindkét részben alaposnak találta. A visszleszámítolás címén felszámított összegek mentesek a forgalmi adó alól, mert ezek nem az áruszállítás, hanem a kihitelezés ellenértékei és a váltóban nyújtott hitel megfizetése késedelmének következményei, lényegében kamatbevétel, mely se nem áruszállítás, se nem munkateljesítés és így a forgalmi adó tárgya hiányzik és az 1921. évi XXXIX. tc. 37. §-nak