Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

124 192Í.XXXIX. tc. 29. §. — Az általános forgalmi adó alanyai. útján rendszeresen oly munkateljesítményt végzett, amiért az 1929, évi szeptember hó 27-én megtartott adóellenőrzés alkalmával megállapított és számszerűleg a panaszban sem kifogásolt 128.203 pengő 68 fillért kitevő ellenértéket kapott. Igv tehát kétségtelen, hogy a város ezen szeszfőzdéivel az 1921:XXXIX. tc. 29. §-ának (1) bekezdésében körülírt önálló, bevétel elérésére irányuló, ugyanolyan jellegű kereseti tevékenységet fejtett ki, mint a panaszában adókötelesnek elismert központi szeszfőzdéjével, amely kereseti tevékenysége az ezen törvény III. fejezetének végrehajtása tárgyában kibocsátott 130,000/1921. P. M. számú Utasítás 12. §-ának (4) bekezdése értelmében csak az esetben nem esne forgalmi adókötelezettség alá, ha arra az ezen törvény 37. §-a kifejezetten adómentességet biztosítana. De mivel ezen törvényszakaszban a városoknak a forgalmi adó alól mentesített közszolgáltatás jellegű bevételei között a városi szeszfőzdék — legyenek azok akár központi szeszfőzdék, akár nem — után kapott bevételek megemlítve nincsenek, ennélfogva azok forgalmi adómentes bevételeknek nem is tekinthetők. Ezen bevételek adóköteles voltán mit sem változtat azon körülmény, hogy a városnak a szeszfőzésnél használt ú. n. kisüstöket, illetve azok használati díját a kincstár segély képen engedte is át, mert a városnak ezen szeszfőzési vállalkozása épen annyira a községi háztartás feladatain kívül eső, tehát keresetszerü tevékenységét képezi, mint bármily más ipari, vagy kereskedelmi üzemi vállalkozás, s így az ebből származó bevételei a vállalkozási tevékenység keresetszerüségénél fogva nem tekinthetők azonos jellegű éknek a közadókból kapott részesedés, avagy más hasonló közszolgáltatás címén befolyó városi bevételekkel. A városnak azon panaszbeli kérelme, hogy az adókötelezettség megállapítása esetén a szeszfőzdék használati dijából csak az üzletvezetők által tényleg beszolgáltatott 47%-ra eső adó tartassék fenn, figyelembe vehető nem volt, mert a fentebb hivatkozott törvény 31. §-ának (1) bekezdése értelmében a végzett munkateljesítmények teljes ellenértéke képezi a forgalmi adó tárgyát s abból a 33. §., (4) bekezdése szerint — a munkát teljesítő adózónak a munkateljesítménnyel kapcsolatban felmerült kiadásai nem vonhatók le, már pedig a fentiekből kétségtelen, hogy a szeszfőzdék elhelyezésére bérelt telkek és épületek bérösszegei, valamint a főzdék kezelésével megbízott üzletvezetők díjazásai a városnak ilyen kiadásai voltak. (1774. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) -A város üzemében tartott mázsa és vágóhídból származó bevétel nem esik általános forgalmi adó alá.