Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 5. §. — Ideiglenes adómentesség. 95 A sz.-i ker. m. kir. adófelügyelőség a) a lebontott épületrész helyén, épült 1 utcai szobára, 1 konyhára, 1 fürdőszobára, illetve 1 kamrára, a H. H. ö. 5. §-ának (4) bekezdése alapján 10 évi, b) az előbb még beépítve nem volt területen épült többi földszinti helviségre, illetve az épített összes emeleti helyiségekre, a H. rí. Ö. 5. §-ának (1) bekezdés 2. pontja, illetve (2) bekezdésének 4. pontja alapján 15 évi ideiglenes házadómentességet engedélyezett. A panaszosok fellebbezésükben az a) pontban említett helyiségekre is 15 évi mentességet igényeltek, a pénzügyigazgatóság azonban határozatában, — a K. K. H. ö. 110. §-ának (2) bekezdésében biztosított joga alapján, — az adófelügyelőség határozatát a panaszosok terhére változtatta meg, amikor az a) alatt említett helyiségekre engedélyezett 10 évi ideiglenes házadómentességet megvonta, amit azzal indokolt, hogy a panaszosok az (régi) épületnek csak egy részét bontották le, már pedig a H. H. Ö. 5. §-ának (4) bekezdése szerint, a szóbanlévő 10 évi adómentesség csak a „teljesen lebontott épület" helyére újonnan emelt épületet illeti meg. A panaszosok ezt az álláspontot sérelmesnek tartják s azt vitatják, hogy mert az a) pontban megjelölt helyiségek helyén állott régi épületrészt (1 szobát és 1 konyhát), annak alapját is beleértve, vagyis teljesen lebontották, az annak helyén emelt épületrészt a 10 évi adómentesség megilleti. A panasz alapos. A H. H. Ö. 5. §-ának (4) bekezdése valóban azt tartalmazza, hogy a szóbanlévő 10 évi házadómentesség „a teljesen lebontott épület" helyére újonnan emelt épületet illeti meg. A vitatott jogkérdés tehát azon fordul meg, hogy a törvényszakasznak ezen a helyén, mit kell „teljesen lebontott épület" meghatározás alatt érteni, nevezetesen, lehet-e a használt „épület" kifejezést alatt „épületrészt" is érteni, tekintve, hogy a törvény több rendelkezésénél azt, hogy épület alatt épületrészt is kell érteni, kifejezi azzal, hogy az épület szó után, zárójelbe téve, vagy zárójel nélkül is, megemlíti az „épületrész" szót is. A vitás jogszabály értelmét annak magyarázata van hivatva felderíteni. A magyarázat célja, a jogszabálynak azt az értelmét kimutatni, amelyet a jogalkotó akart, de homályosan vagy hibásan fejezett ki. Hitelesen csak maga a törvényhozó magyarázhatja a jogszabályt, ilyen magyarázattal azonban nem rendelkezünk. A tudományos magyarázat lehet nyelvtani és Tía ez a kérdést nem dönti el, lehet logikai. Általános érvényű jogelv, hogy ha a nyelvtani és a logikai magyarázat eltér egymástól, a logikait kell irányadónak tekinteni.