Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 3. §. — Állandó mentesség megállapítása. 8í épületeket, illetőleg épületrészeket is az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok a kérdéses célra kibéreltettek, vagy másoknak bérbeadattak, avagy más célra használtatnak. Ebből a legutóbbi kitételből pedig az következik, hogy állandó házadómentességet a 27. §. 13. pontja alapján csak akkor lehet igényelni, ha az épület, vagy épületrész közvetlenül szegények elhelyezésére használtatik, nem pedig akkor is, ha az épület, vagy épületrész más célra használtatik, és csak az e használat útján előálló jövedelem fordíttatik szegények ellátására. Megerősíti e fölfogás helyességét a 28. §. második bekezdése, amelynek a)—c) pontjai alatt föl vannak sorolva azok az épületek, vagy épületrészek, amelyek bérbeadás esetén is állandóan adómentesek maradnak.. Ezek között pedig nem fordulnak elő az olyan épületek, vagy épületrészek, amelyek más célra bérbe vannak adva, de bérjövedelmük szegények ellátására fordíttatik. (1224. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) 3. §. Az állandó házadómentesség megállapítása. Az a kérdés, hogy valamely épület állandóan adómentes-e, csak a kivetési eljárásban és csak a kivetés évére dönthető el. A panaszos a székesfővárosi magyar királyi adófelügyelői végzésnek tárgyául szolgált alap kérvényében azt kérte, hogy X. kerület Ihász-utca 7991/26. helyrajzi számú telkén épített asztalos- és lakatosműhelyre az állandó adómentesség megadassék. Az adófelügyelőnek végzése és illetőleg közbevetett fellebbezés folytán, a közigazgatási bizottságnak panaszolt határozata az állandó adómentesség engedélyezésére vonatkozó ezt az igényt, felhozott indokoló-okainál fogva, figyelembe vehetőnek nem találta. Panaszos tévesen fellebbezésnek címzett panasziratában szintén kizárólag azt az igényt terjeszti elő, hogy a kérdésben levő épületre az állandó gyári adómentesség engedélyeztessék. Ezekből az előadásokból nem kétséges tehát, hogy panaszos azt igényeli, hogy kérdéses épülete elvileg állandóan adómentesnek mondassék ki. Ez az igény, ily alakban, általában nem teljesíthető. Adótörvényeinkben ugyanis egyfelől a királyi kincstár adóztatási jogának a gyakorlása, másfelől pedig az adóalanyok adófizetési kötelezettségének a teljesítése mindig bizo^nyos meghatározott időtartamokra (adóév, adófizetési időszak) megosztva jelentkezik és pedig oly módon, hogy ezeknek az időtartamoknak a leteltével úgy az adókivetési jognak a gyakorlása, mint az adófizetési kötelezettségnek a kezdete 6