Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

38 H. H. ö. 2. §. (2) bek. 2. p. — Állandó házadómentesség. hivatalos helyiségek, amennyiben erre a célra bérbe véve nincsenek, mindaddig, amíg erre a célra és ily feltételek mellett használtatnak, állandó adómentességben részesülnek. Az előadottakból nem szenved kétséget, hogy a község tulajdonát képező háznak azok a lakhelyiségei, amelyek után a panaszolt határozattal törölni rendelt házadó kivettetett, részben a magyar királyi járásbíróság által használt, — tehát állami — részben pedig a járási főszolgabírói hivatal által használt, — tehát törvényhatósági — hivatalos helyiségek; valamint nem szenved kétséget az sem, hogy ezek a hivatalos helyiségek a község részéről erre a célra bérbeadva nincsenek, mivel az e hivatalok által fizetett évi 2—2 korona, a dolog természetéből kifolyólag is, nem házbér címén, hanem pusztán a tulajdonjognak elismerése címén fizettetik. Szemben a törvény hivatkozott intézkedései alapján előadottakkal a panasziratban kifejtett annak a felfogásnak, hogy a törvény rendelkezései a mások által a kérdéses célokra átengedett ily hivatalos helyiségekre nem vonatkoztathatók, hanem szükséges, hogy a kérdéses épületek tulajdona és használata egy személyben egyesüljön, helyet adni nem lehetett és pedig a kifejtetteken kívül azért sem, mert ennek a felfogásnak ellentmond az a körülmény, hogy míg az idézett 18Ö8:XXII. törvénycikk 2. §-ának c) pontja az államépületeket, e) pontja a megyeházakat és illetve f) pontja a községházakat, az m) pontban foglalt és az előbbiekben érintett általános feltételtől eltekintve, minden megszorítás nélkül állandó mentességben részesülőknek mondotta, addig a fentebbiekben hivatkozott g) pont az állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségekre, természetesen ugyancsak az m) pontban foglalt általános megszorítás mellett, az állandó adómentességet szintén megállapította, amely rendelkezésnek pedig sem értelme, sem helye nem volna akkor, ha az állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek csupán abban az esetben lehetnének állandóan adómenteseknek veendők, ha ezek a hivatalos helyiségek az: állam, a törvényhatóság és illetve a község tulajdonát képező épületekben fordulnának elő. (800. számú elvi jelentőségű határozat. — 1908.) A vármegye által a tiszti főorvosnak bérfizetés kötelezettsége nélkül adott lakás házadó alá nem esik. A kérdésben forgó házadó a vármegye házát képező s a főorvos által használt középületre vettetett ki. — Minthogy pedig az 1868:XXII. törvénycikk 1. §-a értelmében házadónak tárgyát a házak évi tiszta haszonértéke képezi; minthogy a tárgyiratoknál elfekvő adatok szerint a kérdéses középület a főorvosnak bérfizetés nélkül természetbeni lakását képezi s a-,