Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
F. H. Ö. U. §. — Panasz. 29jegyzőkönyve egymagában elégtelen annak megállapítására, hogy adóelengedés kérésére okul szolgáló elemi csapás nem volt, ennélfogva úgy a megtámadott, mint az ezzel felülbírált elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezni és a magyar királyi pénzügyigazgatóságot további szabályszerű eljárásra kellett utasítani; nevezetesen, miután a vitás tényállás a helyszínén immár meg nem állapítható, legalább azokat az adatokat s bizonyítékokat kell beszerezni, amelyeket panaszos javaslatba hoz, tudniillik egyebek közt a d.-i kincstári birtokkezelöség szakvéleményét, s ezen bizonyítási eljárás kimerítése után hozandó meg az elsőfokú határozat. (1086. számú elvi jelentőségű határozat. — 1912.) H. §. Panaszjog orvoslat. A kataszteri munkálatok során megállapított tiszta jövedelem helyességének és jogalapjának kérdésében a magyar királyi közigazgatási bíróság nem illetékes határozni. A panasz tárgyát a kataszteri munkálatok kiigazítása folytán előírt földadószaporulat képezi azon az alapon, hogy a iöldadószaporulatnak általában nincsen jogi alapja. — Ezt a panaszt érdemleges tárgyalásának mellőzésével hatáskör hiányában visszautasítani kellett, mert a kataszteri munkálatok során megállapított tiszta jövedelem helyességének és jogalapjának elbírálása nem tartozik azok közé az ügyek közé, amelyek az 18%. évi XXVI. törvénycikk második része szerint e bíróságnak hatáskörébe utalvák. (536. számú elvi jelentőségű határozat. — 1903.) A kataszteri tiszta jövedelmek megállapítása s illetőleg az e részben tehető kifogások felett való bíráskodás a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. B. város határára nézve tagosítás foganatosíttatott s az az iránti eljárás 1897. évi június hó 3. napján fejeztetett be; de a földbirtokosok a részükre kiosztott bii tokrészleteket még az 1897. év tavaszán birtokba vették. A tagosítás folytán az 1875:VII. törvénycikk 58. §-a értelmében új kataszteri munkálat készíttetett. Az idézett törvénycikk 60. §-a szerint az új kataszteri munkálat szerinti adózási kötelezettség a U-gosítás befejezését követő évnek, 1898. évnek kezdetével állott be. Ennélfogva az elévülési időn belül eső időre, vagyis az 1.900— 1904. évekre visszamenőleg az új kataszteri munkálat szerinti adóztatást a m. kir. pénzügy igazgatóság jogosan érvényesítette akkép, hogy az új kataszteri munkálat szerint járó és a tényleg kirótt adók közötti különbözetet pótlólag elöiratta. Ezzel szemben pedig az a kifogás, hogy a szóban forgó földek termő-.