Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K- H. Ö. 16. §. (1) bek.; mO.XXII. tc. 25. §. (2) bek. 229 Adóköteles szolgálati illetmények. — A kifizetés fogalma. A kérdésnek eddig tárgyalt része az igazságos adóztatás anyagi oldalát érinti. Van azonban ennek a kérdésnek a ki­vetési eljárást érintő része is. Az anyag- és áru beszerzéséről kapott számlák és az adózó üzleti költségszámlája alapján, köny­nyen és pontosan meg lehet állapítani a beszerzési, illetve elő­állítási árakat. E körül úgyszólván nem is keletkezhetik vitás kérdés. Ennek pedig igen nagy jelentősége van, figyelemmel arra, hogy az általános kereseti adó alanyainak túlnyomó része kevésbbé iskolázott és rendes könyveket nem vezet, azt azonban mindegyik tudja, hogy anyag- és árukészlete mennyi pénzébe került, hiszen ezt számláival bizonyíthatja is. Minden más érték alapulvétele bizonytalanná teszi az ér­tékelést, amelynek helyességét nehéz ellenőrizni és annak vizsgálata körül sok vitás kérdés keletkezhetik. Felmerülhet még az a kérdés, hogy miképpen küszöböl­hető ki a tényleges beszerzési árak megállapításának nehéz­sége olyan árukra nézve, amelyeknél a faji vagy egyedi azo­nosság megállapítása nehéz, vagy lehetetlen. Ezekre nézve azt lehet vélelmezni, hogy az utoljára beszerzett árukból valók. Mert a kereskedő rendszerint nem vásárol újabb árukat mind­addig, amíg azokból elegendő készlete van. Ha valamely áru­ból az évvégi készlet mennyisége az utoljára beszerzett ugyanolyan áruk mennyiségénél nagyobb, akkor azt lehet vé­lelmezni, hogy a többlet az utolsó beszerzést közvetlenül meg­előzően beszerzett ugyanolyan árukból való. Ha pedig az áru­készlet mennyisége esetleg a két utolsó árubeszerzés mennyi­ségét is túlhaladná, akkor a többletre nézve sorrendben a ko­rábbi árubeszerzések árait kell az értékelés alapjául venni. Végül, ha az adózó valamely áruból az üzletév folyamán egy­általán nem szerzett be újabb készletel, úgy az abból az árúból meglévő készletét, a közvetlenül megelőző üzletév záróleltá­rában kimutatott egységáron értékelheti, mert ez a készlet már az előző év végén is megvolt, az említett egységárnak pedig egyeznie kell a beszerzési árral. Az üzletév folyamán esetleg bekövetkezett árváltozást pedig nem lehet figyelembe venni. (258. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) K. H. Ö. 16. §. (1) bekezdés; mO.XXII. tc. 25. §. (2) bekezdés. Az adóalap meghatározása szolgálati viszony esetében. — A kifizetés fogalma. Abban az esetben, ha az alkalmazottak kereseti adója alá tar­tozó személynek fizetés helyett az alkalmazó ingatlanának haszonélvezetét engedi át, ezen átengedett jövedelem után az alkalmazottak kereseti adója nem vethető ki, mert az ingat­lan haszonélvezője, mint tényleges birtokos van kötelezve a

Next

/
Oldalképek
Tartalom