Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. ö. 13. §. (1) bek. — A nyers bevételből 223 levonandó tételek. Tanulmányút költségei üzleti kiadásként csak akkor számolhatók el, ha a tanulmányút már egy lekötött, vagy lekötésre kilátásban levő vállalkozás érdekében történik s a költség a konkrét vállalkozásból várható bevétellel arányban áll. A panaszos fél általános kereseti adóalapja az eredményszámla adatai alapján állapíttatott meg, s a kifogás az, hogy az amerikai tanulmányút címén kiadásként elkönyvelt 7690 pengős tétel a mérlegszerű eredményhez hozzáadatott. A panasz alaptalan. Az adózó fél e tételnek az adóalapba történt bevonása ellen azzal érvel, hogy az amerikai tanulmányút foglalkozásának természetéből folyó szükségesség s a kereseti adóról szóló 1927. évi 300 P. M. számú hivatalos összeállítás is megengedi a nyers bevételnek ily címen való csökkentését, s a pénzügyi hatóságra csak annak kutatása és megállapítása tartozik, hogy a tanulmányút tényleg megtörtént és arra a szóbanforgó költség tényleg felmerült-e. Az említett H. Ö. 13. §-ának (1) bekezdése 1. pontjához fűzött utasítás (4) bekezdése, valamint a 15. §. (2) bek. 3. pontjához fűzött utasítás (6) bekezdésének egybevetése mellett nem kétséges, hogy csak azok az utazási költségek vonhatók le a nyersbevételből, amelyek az üzlet vitele érdekében, a nyersbevétel előteremtésére annak állandó biztosítására szolgálnak, s a vállalat forgalmával arányban állanak. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan nem zárja ki azt, hogy valamely tanulmányút költségei üzleti kiadásként elszámolhatók ne lennének — azonban a bíróság megítélése szerint kétségen felül áll az is, hogy egy tanulmányút költségeinek ilyen elszámolására csak akkor van mód, ha a tanulmányút már egy lekötött, vagy lekötésre kilátásban levő vállalkozás érdekében történik, s a költség az ilyen konkrét vállalkozásból várható bevétellel arányban áll. Az adózó fél az ilyen konkrét vállalkozásra rá sem mutat, sőt beismeri, hogy az amerikai utazás egy társadalmi jellegű csoportos átkeléssel volt kapcsolatban, az utazás költségei a kimutatott forgalommal szemben aránytalanul magasak. Ezekből az okokból és mert a jövedelemadó alapjába az általános kereseti adó alapja változatlanul átszámítandó, végül, mert a panaszirat a másodfokú határozatot egyéb vonatkozásában nem támadja — a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1729. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.)