Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. II. ö. 3. §. (1) bek. — Az alkalmazottak kereseti 199 adójának tárgya. kos a bányaterületet a mívelési ágnak megfelelő gazdasági célra a bányászás, illetve, a bányászás céljára történt bérbeadás miatt nem használhatta, akkor a bányaterület kataszteri tiszta jövedelmének megfelelő összeget, mint a földadóval megadóztatott jövedelemrészt, a K. H. ö. 4. §-ának 1. pontja értelmében le kell vonni a bányabirtokos kereseti adóalapjából. (333. számú jogegységi megállapodás. — 1939.) Gyógyszertárnak, illetőleg gyógyszertári jognak bérbeadásából eredő jövedelem, — tekintet nélkül arra, vájjon a gyógyszertár személy- vagy reáljogú-e — általános kereseti adó alá esik. (568- számú elvi jelentőségű határozat. — 190k.) 3. §. (1) bekezdés. Az alkalmazottak kereseti adójának tárgya. Az alkalmazottak kereseti adója — és nem általános kereseti adó — alá esik a tiszti főügyésznek és ügyésznek a város peres és perenkívüli ügyeinek viteléért a szabályrendelet szerint megállapított díjakból eredő jövedelme. (1708. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.) Indokolás a K. H. Ö. 19. §. (8) bekezdésénél.) Községi jegyzők a feleknek teljesített magánmunkálatokért járó jövedelmeik után is az alkalmazottak kereseti adóját tartoznak fizetni. (311. számú elvi jelentőségű határozat. — 1901.) Serfőzdében állandóan alkalmazott pénztáros állandó járandóságaihoz tartozó és bizonyos százalékban kikötött jutalék általános kereseti adó tárgyát nem képezi. A. J., aki az iratok szerint D. A. serfőzdéjének évek óta évi fizetés, évi lakpénz, kocsi-átalány és a beszedett összegektől járó y2 % jutalék mellett alkalmazott városi pénztárosa, az adófelszólamlási bizottságnak az ellen a határozata ellen emel panaszt, amely szerint a fentemlített y2 %-os jutalékból álló járandóság után III. osztályú (általános) kereseti adóval rovatott meg. E panasz folytán — tekintettel arra, hogy az 1875. évi XXIX. tc. 2. §-ának IV. alpontja szerint az állandó alkalmazásban álló pénztárnokok kifejezetten a kereseti adó IV. osztályába [a K. H. ö 3. §. (1) bek. és 16. §. alapján az alkalmazottak kereseti adója alá] tartoznak, ezzel szemben pedig oly törvényes rendelkezés nincs, amely az ily állandó alkalmazásban álló pénztárnokok bármely állandó járandóságát is III. osztályú (általános) kereseti adó alá tartozónak jelentené ki és így a D. A. serfőzdéjében állandóan alkalmazott panaszos pénztáros állandó járandóságához tartozó percentuális jutalék is, ha az mindjárt nem is képez számszerűleg meghatározott fix illetményt, III. osztályú (általános) kére-