Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

A'. H. Ö. 2. §. 6- p. — Föld- vagy házadó alá nem eső 197 tárgyak haszonbére. A bányatelep bérjövedelme tárgya az általános kereseti adónak akkor is, ha a bányaterület után földadót vetettek ki. A F. H. ö. 1. §-a alapján a földadó tárgya a gazdaságilag használható földterület. Az ehhez a §-hoz fűzött utasítás (1) bekezdése kiegészíti a törvényt annak kimondásával, hogy a gazdaságilag nem mívelhető és nem használható terméketlen területek nem tartoznak földadó alá. Eszerint a törvény a földadó alá tartozás általános kellékéül a gazdasági célra való alkalmasságot, használhatóságot állapítja meg. A 2. §. ezen túlmenően részletes felsorolással a területek különleges rendeltetésén alapuló további kivételeket állapít meg a földadó alá tartozás tekintetében. E kivételek egy részének állandó adómentesség jellege van, mert gazdaságilag használható, sőt gazdasági célra használt területekről szólnak. A 12. §. mívelési ágak szerint határozza meg a földadó alá tartozó területeket, ú. m. szántóföld, kert, rét (kaszáló), szőlő, legelő, erdő és nádas. A 13. §. kimondja, hogy a nem gazdasági célra használt, úgyszintén az emberi beavatkozással gazdaságilag használhatatlanná tett, de a 2., §-ban felsorolt kivételek közé nem tartozó területet a földadó szempontjából abba a mívelési ágba kell sorolni, amelybe az az átalakítás előtt tartozott, vagy ha ez meg nem állapítható, akkor a közvetlen szomszédos területek mívelési ágába kell sorolni. Az ehhez a §-hoz fűzött utasítás (1) bekezdése közelebbről ismerteti a szóbanlévő területet. Ezek között megemlíti a kő-, kavicsmész-, gipsz-, agyag- és homokbányákat. A felsorolt bányák kiaknázása megsemmisíti a bányaterület felső rétegét, amely lehetett termő, vagy terméketlen is. A 22. §. szerint a földadó alapja a kataszteri tiszta jövedelem. Ezt a jövedelmet mívelési ágak és minőségi osztályok szerint tíz gazdasági éven át megfigyelt eredmények átlagának megfelelően állapították meg. Végül a 37. §. tételes felsorolással meghatározza azokat az elemi csapásokat, amelyek által a földbirtok termésében okozott károk fejében aránylagos földadóelengedésnek van helye. Mindezekből a jogszabályokból kétségtelenül megállapítható, hogy a földadó kizárólag azt a jövedelmet érinti, amelyet a földbirtokos a föld termő felületének — a humusnak — őstermelő gazdasági célra való használása útján elér vagy elérhetne. De a föld belsejében levő anyagok kiszedése és értékesítése útján elért jövedelmet nem érinti a földadó, mert az adóalapul szolgáló kataszteri tiszta jövedelem megállapításakor egyáltalán nem vizsgálják és nem veszik figyelembe a terület belsejében levő anyagokat és azok kiaknázása útján elérhető jövedelmet. Egyszóval a területnek bányászati cé-