Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

194 K. II. ö. 2. §. 3. p. — Járadékot:. készpénzben fizetett évi járadék után követelhető az általános kereseti adó. (592. számú elvi jelentőségű határozat — Í904.) Azok után a járadékszerű jövedelmek után, amelyeket az anya nőtartás-, gyermeke pedig gyermektartás címén kap, az általános kereseti adót egyenkint, külön az anya és külön a gyermek terhére kell kivetni. A kereseti adóról rendelkező 1937. évi 300 P. M. számú hivatalos összeállítás (K. H. Ö.) 2. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés értelmében általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területéről származó és bárki által élvezett, nemkülönben külföldről származó és az ország lakosa által élveizett járadékokból ered. A most idézett törvényhely kifejezett rendelkezése értelmében ezen jövedelmek közé tartoznak, többek között, a tartásdíjak. Ehhez a törvényes rendelkezéshez fűzött miniszteri utasítás (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében ezen jövedelmek általános kereseti adókötelezettségének az előleltél ele, hogy a járadéknak jogi alapja legyen, mert az önkéntes adományok és rokoni támogatások nem esnek általános kereseti adó alá. A fentemlített K. H. Ö. 5. §-a (1) bekezdésének 9. pontja idevonatkozóan azt a további rendelkezést tartalmazza, hogy az előbb említett 2. §. 3. pontjában megjelölt járadékjövedelem: állandóan mentes a kereseti adó alól, ha évi összege a 960 P-t nem haladja meg. Ennek következtében a jogi alapon járó tartásdíjak általános kereseti adókötelezettsége is csak akkor állapítható meg, ha ezek összege az évi 960 P-t meghaladja. A K. H., Ö.-nek az általános kereseti adóbevallási kötelezettség tekintetében rendelkező 21. §-ának a (3) bekezdése azt a további szabályt tartalmazza, hogy az általános kereseti adó alá eső több foglalkozásnak, vagy jövedelemforrásnak a jövedelme egy bevallásba is felvehető, azonban a bevallást az egyes foglalkozások és jövedelemforrások szerint részletezve kell kiállítani. Az említett H. ö. 26. §-a pedig azt rendeli el, hogy ha az adózónak több kereseti adóköteles foglalkozása, illetőleg jövedelemforrása van, ezeknek a tiszta jövedelme lehetőleg külön állapítandó meg. Ezek a törvényes rendelkezések tehát azt bizonyítják, hogy az általános kereseti adó hozadéki-adó jellegének megfelelően, minden általános kereseti adó alá eső foglalkozás, illetőleg jövedelemforrás önálló adótárgy és az egyik foglalkozás, vagy jövedelemforrás üzleti eredménye adózási szempontból nem befolyásolhatja a másik foglalkozásnak, vagy