Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

188 K. H. Ö. 2- §. 2. p. — Szellemi és más haszonhajtó foglalkozás. amidőn a panaszos juhtenyésztéséből eredő kereseti nyereménye után az iratok szerint már külön meg van III. osztályú (általános) kereseti adóval róva, ez önálló haszonhajtó foglalkozásnak nem tekinthető haszonbérlet után adóztatásnak helye nincs. (511. számú elvi jelentőségű határozat. — 1903.) Biztosító intézetek alkalmazottainak az alkalmi üzletszerzésekért járó jutaléka általános kereseti adó alá, a szolgálati viszony alapjáni kötelességszerűen teljesített üzletszerzésekért járó jutaléka pedig az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik. Az önállóan folytatott haszonhajtó foglalkozásból származó jövedelem a K. H, Ö. 2. §-ának 2. pontja alapján általánois kereseti adó alá-, a munkaadóval szemben fennálló szolgálati viszonyból származó jövedelem a 3- §. (1) bekezdése alapján az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik. Ezek szerint annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a biztosító intézetek alkalmazottainak üzletszerzési jutaléka a kereseti adó melyik csoportjába tartozik, csak az lehet irányadó, hogy az intézeti alkalmazott az üzletszerzést a szolgálati viszony keretében köteles-e ellátni. A szolgálali viszonytól független üzletszerzés általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás akkor is, ha azt a biztosító intézet alkalmazottja üzi, ellenben a szolgálati viszony alapján teljesített üzletszerzés nem önálló haszonhajtó foglalkozás és az érette kifizetett járandóság szolgálati illetmény s mint ilyen az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik. (K., H. Ö. 16. §.) Az adókötelezettség szempontjából tehát azt kell vizsgálni, hogy az üzletszerzés az alkalmazottnak a szolgálati viszony alapján ellátandó teendője-e, vagy azzal a szolgálati teendők ellátásán kívül csak alkalomszerűen foglalkozik-e. Azon teendők ellátásáért járó állandó és változó természetű járandóság — tehát az üzletszerzési jutalék is, — amelyeket az alkalmazott a szolgálati viszony keretében köteles ellátni, a K. H. Ö. 16. §-a szerint az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik, mert ez a jövedelem a szolgálati viszonyból származik, ellenben az alkalmazott által önként teljesített alkalmi üzletszerzésekért járó jutalék általános kereseti adó alá esik, mert annak forrása a szolgálati viszonytól függetlenül űzött haszonhajtó foglalkozás. Ha tehát az üzletszerzés a biztosító intézet alkalmazottjának szolgálati teendője, akkor az üzletszerzési jutalék is szolgálati járandóság és mint ilyen, az alkalmazottak kereseti adója alá tartozik, ha pedig a biztosító intézeti alkalmazott az üzletszerzést csak alkalmilag, a szolgálati viszonytól független mellékfoglalkozásként gyakorolja, akkor