Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 22. §. — Adótörlés esetei. 149 lehet a kereseti adó alanyát felelőssé tenni azért, hogy nem gondoskodott a kereseti adó tárgyát tevő hasznothajtó foglalkozás megfelelő hozadékáról, illetve arról, hogy kellő időben foganatosított intézkedéssel, hozadék-követelése kezeihez befolyjon. És éppen így a házbirtokost sem lehet felelőssé tenni azért, hogy a ház elemi csapás folytán megsemmisült, hogy azt nem használja, vagy nem veszik bérbe, avagy hogy a bérlő a bért meg nem fizette. A bér befolyása tekintetében a házbirtokos és a kincstár érdeke annyira egyező, sőt a házbirtokosra absolute is és relatíve is annyira nagyobb, hogy a felmondási jog megfelelő gyakorlását, a házbirtokos egyéni érdeke, a kincstár szempontjából is megnyugtató módon biztosítja. A követelt azonnali felmondás folytán ellenben, következményeiben, sok esetben sérelmet szenvedhet mind a házbirtokos, mind a kincstár (a bért nem lehetett behajtani, jóllehet időhaladékot nyerve, a bérlő azt megfizette volna, vagy nem akadt új bérlő). A felmondás késedelméből azonban, sérelem csak visszaélés esetében érheti a kincstárt, és pedig: ha befolyt bér tekintetében, valótlan bizonyítékokkal azt igazolják, hogy az behajthatatlanná vált, illetve ha a házbirtokos, a használatra bérfizetés nélkül átengedett s ennélfogva haszonértékében adóköteles épület (épületrész) ingyenes jogügyletét: bérleti jogviszonynak tünteti fel, s bérbehajthatatlanság címén adótörlést igényel olyan bérkövetelés után, amely fenn sem állott. Mindez azonban a H. H. ö. 27. §-a értelmében adócsalás, amelynek büntetéséről a törvény külön intézkedik. Az előbbiekben kifejtett felfogásnak felel meg a H. H. Ö. 22. §-ának a 16.;330/1933. M. E. számú rendelet 2. §-a által módosított (1) bekezdésének 5. pontja, amely kimondja, hogy: „a kivetett házadó évközben törölhető az egészben vagy részben igazoltan behajthatatlanná vált bérösszeg után". A (2) bekezdés az adótörlésre irányuló kérés beadását az igény beálltának napjától számított 15 napban állapítja meg. Ez a törvényerejű jogszabály az adótörlés lehetőségére 3 feltételt állapít meg, nevezetesen: a bérösszeg behajthatatlanságát, a behajthatatlanság bizonyítását és a kérésnek 15 nap alatt való előterjesztését. A kellő időben kért adó töri és terjedelmére nézve azonban a felhívott jogszabály sem időbeli, sem más korlátozást meg nem állapít. Ennek a jogszabálynak értelme szerint tehát feltétlenül — minden más körülmény mellőzésével — törölni kell a házadót az után a bérkövetelés után, amelynek behajthatatlanságát a házbirtokos bebizonyította. A 66.000/1934. P. M. számú rendelet 2. §. (1) bekezdésének 5. pontjához fűzött utasítás (3) bekezdésében foglalt annak az időbeli korlátozásnak a kimondására, amely az 1—5. pon-