Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

144 H. H. Ö. 22. §. Adótörlés esetei. fizetését követelni, a bérlő köteles a kikötött bért pontosan fizetni, de joga van a bérlemény háborítatlan használhatását követelni. Ámde bérleti jogviszony nemcsak akkor keletkezik, ha a szerződő felek az épület (épületrész) használatának ellenértékét pénzben állapítják meg, hanem az ellenérték más gazdasági javakban is megállapítható, pl.: gazdasági termények* vagy munka szolgáltatásában. A munkaadó és a munkás között szolgálati viszony van, amelyet kétodalú szolgálati szerződés szabályoz. A munkás köteles elvégezni a szolgálati szerződésben vállalt munkát és annak fejében követelheti a munkaadótól a pénzben vagy más gazdasági javakban kikötött munkabér kiszolgáltatását. A munkadó követelheti a munkástól a vállalt munka pontos elvégzését, de köteles pontosan kiszolgáltatni az elvégzett munka ellenértékét, a kikötött munkabért. Nem kétséges az, hogy a munkaadó által munkásának átengedett lakás használata a munkabér része. A munkáslakás használatának ellenértéke benne van a munkás által a munkaadó részére végzett munkában., A munkaadó munkában kapja meg a munkáslakás használatának az ellenértékét. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkáslakás ilyetén hasznosítása gazdaságilag egyenértékű a bérbeadás útján történő hasznosítással — még akkor is, ha a lakás ellenértéke sem a munkás részéről külön lakbér fizetésének, sem a munkaadó részéről kisebb munkabér fizetésének alakjában nem mutatkozik elkülönítetten. Mert az kétségtelen, hogy a munkáslakás használatának átengedése csökkentő hatással van a munkabér megállapítására akkor is, ha ez külön kifejezésre nem jut. Minthogy a munkaadó a munkásnak átengedett lakás használata fejében gazdasági értékkel bíró és a termelt iparcikkek értékesítése útján elért üzemi bevétel keretében tényleg pénzértékre átváltott ellenértéket kap a munkástól, ennélfogva bérbeadás útján hasznosítottnak kell tekinteni a munkáslakást. A becsléssel megállapított haszonérték a lakbérnek minősülő ellenértéket fejezi ki. Második kérdés az, hogy a külön bérfizetés nélkül átengedett munkáslakásra nézve bekövetkezhetik-e adótörlésre jogalapot szolgáltató laküresedés? Ebből a szempontból döntő jelentősége van a lakás rendeltetésének. A H. H. ö. 22. §-ának (1) bekezdés 4. pontjához fűzött utasítás (1) bekezdésében foglalt helyes törvénymagyarázat szerint az üresedés tartamára sincs helye házadótörlésnek a tulajdonos által használt, vagy az ő használati rendelkezésére álló, vagy másnak teljesen ingyen átengedett épület (épületrész) után akkor, ha az lakható, illetve használható karban van.