Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

142 H. H. Ö. 22. §. — Adótörlés esetei. kiadott 16.320/1902. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában rendelkező 19,83. évi 178.ÜW. számú utasítás 11. §-a, továbbá az említett kormányrendelet helyébe lépett 9760/ 1933. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 167.(XX)/1934. és 70.000/19,35. számú utasításoknak a 17. §-a, úgy, hogy ezek a később kiadott, most említett pénzügyminiszteri rendeletek, minden bizonnyal, a megelőző érvényben volt jogbizonytalanság eloszlatása céljából rendelkeznek kifejezetten olyan irányban, hogy az átalakítási munkálatokkal kapcsolatos adótörlések elrendelésekor is, a laküresedések esetében törlendő összegei, mindenkor a házadó alap teljes összege ulán kell megállapítani. Minthogy az első- és a másodfokú pénzügyi hatóságok eltol a helyes állásponttól eltérően, a laküresedés címén kért törlési eljárás során, a megüresedett épületrész után kivetett házadó azon részének a törlését rendelték csak el, amely rész a rendkívüli ideiglenes házadómentességgel kapcsolatosan még nem töröltetett, s minthogy ez a rendelkezés az érvényben volt általános határozmányoknak meg nem felel, ezért a bíróság szükségesnek tartja, hogy az adózónak laküresedés címén kért adótörlési ügyét, a fentiek szem előtt tartásával, az illetékes magyar királyi adóhivatal újból vegye szabályszerű érdemi tárgyalás alá. (1886. számú elvi jelentőségű határozat. — 1936.) Ha a házadót tatarozási költségek fejében csökkentették, laküresedés címén csak a megüresedett helyiségekre eső csökkentett adónak megfelelő hányad törölhető.* A bérház 19(28. évi nyers házbérjövedelme 115.686 P 73 fillér. Ebből a tatarozási költségek fejében levontak 87.491 pengőt és a mutatkozó 28.195 P 73 fillér csökkentett adóalap után vetették ki a házadót. A panaszos azt kifogásolja, hogy a laküresedés fejében a csökkentett adóalap után törölték a házadót, nem pedig a nyers házbérjövedelem után. Ez a kifogás alaptalan. Az 1925. évi XVIII. tc. 9. és 10. §-a, az 1926. évi XI. te, 1. §-a és az 192Í7. évi V. tc. 7. §-a a tatarozási költségek fejében az adóalap csökkentése útján az egész házra kiterjedő adómérséklést biztosított. E kedvezményből kifolyólag a házban levő minden egyes lakásnak vagy üzletnek adóalapja és adója egy és ugyanabban a mértékben csökkent. A H. H. Ö. 22'. §-ának (1) bekezdés 4. pontja alapján a házbirtokosnak igénye van arra, hogy az épület megüresedett része után az üresedés tartamára eső házadót töröljék. Törölni csak a tényleg kivetett * Y ö. ;iz előző. 1886. számú elvi jelentőségű határozattal!