Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

//. H. Ö. 22. §. Adótörlés esetei. 139 teendő. Ebből okszerüleg az következik, hogy habár az 1911. évre nem kérhet ügyfél utólag adótörlést, de viszont 1912. évre terhére a még 1911. évben lebontott háza után adótárgy hiányában adó már nem lett volna kivethető és pedig annál kevésbbé, mert a lebontás bejelentésének elmulasztása esetében is a kataszter- kiigazítása hivatalból történik. (1130. számú elvi jelentőségű határozat. — 1913.) 22. §. (1) bekezdés, k. pont. Az üresen álló épületek adójának törlése. Az üresen álló vagy évközben megüresedett épület (épületrész) után az üresedés tartamára eső házadó törlését nem lehet megtagadni abban az esetben, ha nincs helye annak a vélelemnek, hogy a házbirtokos a használatot a maga részére kívánja fenntartani. A panaszos kifogásolja, hogy a pénzügyigazgatóság megtagadta az 1933. évi április hó 1-én megüresedett háza után az üresen állás tartamára kivetett házadónak a törlését, annak ellenére, hogy a háznak volt lakója a házat üressé tette, azt a panaszos nem vette használatba s — szándéka ellenére — bérbe sem adta. A panasz alapos. A H. H. Ö. 22. §. (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt azt a rendelkezést, hogy adótörlésnek a „rendszerint bérbeadás útján hasznosított" — és üresen álló, vagy évközben megüresedett épületek (épületrészek) után van helye, a pénzügyigazgatóság tévesen értelmezte. A szóbanlevő törvényhelynek, mint positiv rendelkezésnek az értelmét, helyesen, csak az ehhez fűzött utasításnak azokkal a negatív rendelkezéseivel egybevetve lehet meghatározni, amelyek szerint, nincs adótörlésnek helye laküresedés címén azok után az épületek (épületrészek) után: 1. amelyeket rendszerint a tulajdonos maga használ, 2. amelyek az ő használati rendelkezése alatt állanak, vagy 3. amelyeket másnak teljesen ingyen engedett át. Az utasításnak ezen rendelkezései közül az 1. alatti azt jelenti, hogy ha az épületet (épületrészt) a tulajdonos rendszerint maga használja, akkor azt tartósan üresnek, vagyis a tulajdonos használatán kívül állónak nem lehet tekinteni. A 2. alatti rendelkezés nem azt jelenti, hogy nem lehet helye az adó törlésének, ha az épület (épületrész) a tulajdonos rendelkezésére áll, mert ebben az esetben laküresedés címén adótörlésnek sohasem lehetne helye, tekintve, hogy a bérbe nem adott lakással a ház birtokosa, ebből a jogából folyóan mindig rendelkezhetik. A „használati" rendelkezés positive azt jelenti, hogy a tulajdonos az épület (épületrész) használatát a maga részére kívánja fenntartaniv