Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 7 A bíróság a panaszt alaposnak találta. A F. H. ö. 37. §.2. b) pontja alapján a tartós szárazság a szántóföldre nézve földadó elengedésre jogalapot szolgáltató elemi csapás akkor, ha a termést összefüggő nagyobb területen olyan módon és időben semmisíti meg, hogy a területet abban az évben már nem lehet újból veteményezni. Ez a törvényszakasz a talaj minősége és természete tekintetében korlátozást meg nem állapít. Ehhez képest az adóelengedés jogossága független a talaj minőségétől, vagyis attól, hogy a tartós szárazság káros hatása rövidebb vagy hosszabb idő alatt következik-e be. Ebben a tekintetben csak a ,39- §• (4) bekezdése állapít meg kivételt az árvízkár szempontjából olyan földre nézve, amelyet rendszerint árvíz borít. Minthogy a tartós szárazság okozta elemi kárra nézve a talaj minőségén, természetén, fekvésén és osztályozásán alapuló korlátozó rendelkezés nincs, ezért a sülevényes talajú szántóföldre nézve is meg kell állapítani az adóelengedést akkor, ha arra nézve a 37. §. (2) bekezdésének 2. b) pontjában meghatározott feltételek megvannak. A kárfelvételi jegyzék tanúsága szerint a kárbecslő bizottság panaszosnak 28 hold vetésterülete 9/10-ed részében tartós szárazság által okozott -/.. elemi kárt állapított meg. A jegyzék szerint a kár nemcsak panaszos birtokán, hanem mások birtokán is, tehát összefüggő nagyobb területen mutatkozott június hónapban, tehát olyan időben, amikor újból veteményezni már nem lehetett. A nem sülevényes talajú szántóföldek után el is engedték a földadó megfelelő részét. Ámde a fenti okfejtés szerint a panaszost szóbanlévő kára után is megilleti az adóelengedés. (1902. számú elvi jelentőségű határozat. — 1936.) Árvízkár címén adóelengedésnek van helye akkor is, ha a kár nem a község egész határára terjed ki, s ha a károsult földeknek a rendes elöntés által okozott csekélyebb jövedelmezőségét a földadó sorozati munkálatok már figyelembe vették. Az 1883., évi X'LIV. tc. 49. §-ának a) pontja az árvizet kifejezetten „általában" jelöli meg olyan elemi csapásként, melynek pusztítása adóelengedésre ad igényt, s az a körülmény, hogy valamely földrészletet az 1875. évi VII. tc. alapján készült földadó sorozati munkálatban akár rendes elöntés, akár más valami hátrány által okozott csekélyebb jövedelmezőség miatt alsóbb osztályba soroztak, és hogy a folyó kiöntése által okozott árvíz valamely községnek nem egész határát borította el, sem az 1883. évi XLIV. tc, sem más törvény