Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
132 H. H. Ö. 19. §. (1) bek. — Ideiglenes mentesség megállapítása. gét, nevének az illető rovatba történt bejegyzése által tényleg; bizonyította. Mivel pedig az 1868. évi XXII. törvénycikk 14. §-ából kitetszően a hivatkozott törvénycikk 4. §-ában említett becslés kizárólag a bérbe nem adott lakrészekre értendő s mivel ilyképpen nincsen törvényes alap arra, hogy a szabályszerűen kiállított házbérjövedelem vallomási ívben foglalt adatok az adókivetésnél egyszerűen mellőztessenek és a tényleg bérbeadva levő lakrészekre a bérérték becslés útján deríttessék ki és pedig a jelen esetben előfordulónak általában nem is állított és annál kevésbbé bizonyított mindaddig az esetig, amíg a netalán megejtett jövedéki vizsgálat a vallomás adatainak valótlan voltát be nem igazolta, e tekintetben a panaszbeli kérelemnek helyet kellett adni és a jelen ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett. Ez az ide vonatkozólag felhozott indokolás kellő okát adja egyszersmind annak is, hogy a panasziratban kért további bizonyítási eljárás ebből a szempontból is miért találtatott szükségtelennek. (946. számú elvi jelentőségű határozat. — 1910.) 19. §. (1) bekezdés. Az ideiglenes adómentesség megállapítása.. Jogerős határozattal megadott ideiglenes házadómentességet újabb határozattal hatályon kívül helyezni nem lehet. Bár a m. kir. pénzügyigazgatóság 62.493/925. sz. végzése nincs az iratok közt, mert az a pénzügyigazgatóság 32.087 "926. sz. alatti jelentése szerint fel nem található, mégis a m. kir. pénzügyigazgatóság 16438/1926. sz. alatti végzése indokolásában, valamint a pénzügyigazgatóságnak a m. kir. pénzügyminiszterhez tett jelentéseiben foglaltakból és a félnek, azzal egyező előadásából megállapítható, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóság a 6249(3/1925. sz. végzésével adózó fél részére a kérdéses épületre nézve 30 évi ideiglenes adómentességet adott, s hogy a pénzügyigazgatóságnak ez a végzése jogerőre emelkedett. Később a pénzügy igazgatós ág a m. kir. adóhivatalt arra utasította, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóságnak az ideiglenes adómentességet megadó végzését helyezze hatályon kívül és az adómentesség kérdésében hozzon új határozatot. Erre az utasításra a m. kir. adóhivatal a pénzügyigazgatóságnak az ideiglenes házadómentességet megadó végzését hatályon kívül helyezte s adózó felet a mentesség iránt előterjesztett kérelmével elutasította; a m. kir. pénzügyigazgatóság pedig a most megtámadott végzésével az adózó fél fellebbezését elutasította s a házadómentességet megvonta. Az ez ellen benyújtott panaszt a m. kir. közigazgatási bíróság alaposnak találta, mert:
