Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
128 H. H. Ö. 9. §. — Adóalap bérbe nem adott épületeknél. lési eljárást mellőző kivételes jogszabályt kellett volna megállapítania. Az innen elrendelt becslési eljárás útján a becslőbizottság a szóban levő helyiségek haszonértékét évi 4000 pengőben állapította meg. Ennek megfelelően a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1769. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) A rendszerint bérbeadás útján hasznosított, de a bevallás idejében üresen álló épület vagy épületrész becsléssel megállapított haszonértéke a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött évi bérösszegnél alacsonyabb, de magasabb is lehet. A bérbe nem adott épület vagy épületrész adóalapja a H„ H. ö. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a tényleg bérbeadottakkal történt összehasonlítás útján a 16. §. (1) bekezdésének 1. pontja alapján foganatosítandó becsléssel megállapított haszonérték. Ha tehát valamely épület vagy épületrész a bevallás idejében üresen áll — nincs bérbeadva —, akkor annak haszonértékét becsléssel kell megállapítani. Miután pedig a becslést a tényleg bérbeadott épületekkel vagy épületrészekkel történő összehasonlítás útján kell foganatosítani, — nyilvánvaló, hogy a becslés útján megállapított haszonérték csak abban az esetben fog a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött évi Dérösszeggel egyezni, ha a bérek általában nem változtak és helyes becslés mellett magasabb lesz, ha a bérek emelkedő irányzatot mutatnak és alacsonyabb, ha a bérek csökkennek, mert a H. H. Ö. 8. és 9. §-ainak rendelkezéseiből kövekezik, hogy a bérbeadott és az üresen álló épület vagy épületrész adóalapja egy és ugyanaz az érték, mert helyes becslés mellett a haszonérték egyenlő lesz azzal az összeggel, amelyet a bérbe nem adott épületért vagy épületrészért bér fejében fizetnének. Az üresen álló épület vagy épületrész házadóalapját megrögzíteni nem szabad, mert erre törvényes rendelkezés nincsen, hanem ezt is évről-évre kell becslés útján megállapítani, mert a H. H. ö. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a házadót évenkint vetik ki. A H. H. ö. 12. §-ának (7) bekezdéséhez fűzött utasítás (17) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, hogy az üresen álló épület vagy épületrész után a becsléssel megállapított haszonértéket kell bevallani, amely haszonérték semmi esetre sem lehet kevesebb, mint amennyi a bérleti viszony megszűnése előtt legutoljára kikötött bérnek az évi öszszege volt, nem jelentheti azt, hogy az üresen álló épület vagy épület-