Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. ö. 8. §. — Adóalap bérbeadott épületeknél. 113 amelynek az összege a jelen esetben nem vitás, s a nyers házbérjövedelemhez számítandó. Az a panaszbeli kifogás, hogy a kedvezményt nem a bérbeadó, hanem az alkalmazottjai kapják, nem helytálló. Mert a kedvezményt a bérbeadó kötötte ki a bérlővel szemben, az pedig, hogy kinek a javára, közömbös, de különben is az alkalmazottait a bérbeadóval ebben az esetben egy tekintet alá esnek, minthogy az alkalmazottak a bérlővel nem is állnak jogviszonyban. Hogy a kedvezmény kikötése a bérleti viszonyból kifolyólag, a bérlettárgy használata fejében történt, a megállapított tényállásból okszerűen következik, és a bérbeadó a panaszában a kedvezmény nyújtásának más egyéb jogcímét nem is jelöli meg, illetőleg nem is állítja. Az pedig, hogy a kedvezmény kikötését magában foglaló szerződésben a fizetendő bérösszegről említés egyáltalában nincs, — közömbös és a kedvezmény szolgáltatás fentebb kiemelt jogi természetén nem változtat. (1752. számú elvi jelentőségű határozat. — 1932.) H. H. ö. 8. §. (6) bekezdés. Az épületrészek bérbeadásából származó nyers jövedelem. Hirdetési célokra szolgáló fényjelzőkészülékeknek az épületen alkalmazása akkor is házadó alá esik, ha a háztulajdonos az épület falait, vagy a háztetőt erre a célra ellenszolgáltatás nélkül engedi át. A házadó tárgya az épület, alapja pedig az épület hozadéka, — a nyers bérjövedelem, ha az épület bérbe van adva és a haszonérték akkor, ha az épületet a tulajdonos maga használja, vagy annak használatát másnak ellenszolgáltatás nélkül engedi át. Helyes becslés mellett a haszonérték egyenlő azzal az összeggel, amelyet az épület hozna abban az esetben, ha a tulajdonosa azt bérbeadás útján hasznosítaná, vagyis a nyers bérjövedelemmel. Nyers bérjövedelem és haszonérték azonos körülmények között egyenlő és a házadó mérve szempontjából bérbeadott és bérbe nem adott épület között nincs különbség, mert a házadó alapja mindig a nyers bérjövedelem, — ott az a bérösszeg, amelyet a bérlő fizet, itt pedig az a bérösszeg, amelyet az épület használatáért bérbeadás esetében el lehetne érni. Mindaz, amit a háztulajdonos a bérlőtől az épület használata fejében kap, a házadó alapját képezi. Ha tehát az épület falai, vagy a tetőzet hirdetési célokra van átengedve, akkor az átengedés fejében teljesített ellenszolgáltatás a házadó alapjához számít. A H. H. ö. 8. §-ának (6) bekezdése ezt kifejezetten rendeli. Miután pedig a házadó alapja szempontjából 8