Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

104 H. H. Ö. 5. §-ához. — Átalakítási és tatarozási kedvezmények. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 167.000—1994. sz. pénzügyminiszteri rendelet 4 §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, az adóköteles bérleményeknél, kedvezményre jogalapot szolgáltató átalakítások esetében, a kedvezmény nem vehető igénybe azok után a lakások, üzletek stb. után, amelyeket a házbirtokos, vagy hozzátartozója maga használ. Ez a rendelkezés a most említett 4. §. (2) bekezdésében, valamint az 1. §. 3. pontjában foglaltak egybevetésével azt jelenti, hogy a bérbeadás útján hasznosított és átalakított adóköteles bérleményekre (lakásokra, üzlethelyiségekre, stb.) biztosított adókedvezményt nem lehet igénybe venni az után a lakás vagy üzlethelyiség után, amelyet a házbirtokos vagy hozzátartozója maga használ. Ez a rendelkezés kizárólag a házbirtokos vagy annak hozzátartozója által tényleg használt lakások átalakításának az esetére zárja ki a kedvezményt olyan esetekben, amikor a házbirtokos nem az egész épületen, hanem annak csak az előbb említett személyek által használt részeiben végeztetett átalakítási munkálatokat. A felterjesztett tárgyalási iratokból megállapítható, hogy a panaszos házában az L emelet 4. számú lakásnak a hasznosítása, a múltban bérbeadás útján történt, s hogy a lakás korábbi bérlője 1905., évi április l-ig bérelte a lakást, amikor is a lakás megüresedett. Az átalakítási munkálatokat ezt követőleg, tehát a laküresedés tartama alatt végezték és a házbirtokos szülei a már átalakított lakást 1935. május 1-től bérelték ki. Az adózónak a panasziratában előterjesztett és a házfelügyelő által is megerősített nyilatkozata szerint, a volt bérlő felmondása után a házbirtokos megkísérelte a lakás bérbeadás útján való hasznosítását, azonban megfelelő idegen bérlő hiányában az nem sikerült, és így „kénytelenségből adta az említett lakást szüleinek bérbe. Ilyen tényállás mellett tehát az a helyzet, hogy a panaszos, egy rendszerint bérbeadás útján hasznosított lakásban, a laküresedés tartama alatt végeztetett átalakítási munkálatokat és az adózó vagy hozzátartozója az átalakítási munkálatok tartama alatt ezt a lakást nem használta, hanem rendeltetésének megfelelően bérbeadás útján kísérelte meg annak hasznosítását, minek következményeképpen a házbirtokos, vagy hozzátartozója tényleges használatának a megállapítása hiányában, az adókedvezményre vonatkozó igényt az adózótól jogosan nem lehet megtagadni. Egy mindenkor bérbeadás útján hasznosított és a bérleti viszony megszűnése folytán bérbeadás útján hasznosítani újból megkísérelt, üresen álló lakásban foganatosított átalakítási munkálat után járó adókedvezmény ugyanis, a házbirtokost megilleti akkor is, ha a kedvezménynek a jogalapját szolgál-