Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó évi december hó 9-én 138000. szám alatt kiadott körrendelet pedig ezt a rendelkezést a következő példával világítja meg: „ha valamely lakásnak évi bére a bevallás időpontjábn 2000 korona, ajkkor ez az összeg veendő a házbéradó kivetésének alapjául, tekintet nélkül arra, hogy ez az évi bér lakbémegyedeukint egyenlő vagy változó összegben esedékes-e, vagy hogy a bevallás időpontját megelőzőleg többet, vagy kevesebbet tett-e ki az évi bér a volt lakónál, vagy ugyanannál a lakónál." Az épülettel együtt bérbeadott s az épület alkotórészét képező sütőkemencéért fizetett összeg házadó alá esik. (1220. ejh. — 15.946/1914. P.) Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e biróság által is helyeseknek elfogadott okokon kívül azért sem, mert a panaszos háztulajdonos és a bérlő közt az 1912. évi augusztus 10-én létrejött bérszerződésben „üzleti felszerelésről" rendelkezés nem történik. E szerződés szerint ugyanis : a házbéradó alapjából levonatni kért 2500 korona kifejezetten a sütőkemencék és a sütőkonyha használatáért fizetett évi bérösszeg ugyan, de a lakással és pincével együtt bérbeadott (Sütőkemence és sütőkonyha „üzleti felszerelésnek'' nem tekinthető és így ez esetben az 1909. évi VI. törvénycikk 14. §-á,nak rendelkezése nem alkalmazható. Vasúti vendéglőhelyiség bérbeadása esetén a bérlet-tárgy használata fejében fizetett bérnek tekintendő — és így házadóalapot képez — a bérbeadó vasúttársaság alkalmazottjainak járó százalékos étlapi kedvezmény ellenértéke. (1752. ejh. — 2743/ 1929. P) A nem vitás tényállás szerint a vasúti vendéglőhelyiség bérlője a bér összegén felül köteles a bérbeadó vasúttársaság alkalmazottainak 25%-os kedvezményt adni az étlapi árakból. Helyesen állapították meg a pénzügyi hatóságok, hogy ez a kedvezmény a bérlet-tárgy használata fejében bér címén természetben kötelezett szolgáltatás és mint ilyen a H. H. ö. 8. §-a (5) bekezdése értelmében annak a pénzbeli egyenértéke, amelynek az öszszege a jelen esetben nem vitás, a nyers házbérjövedelemhez számítandó. Az a panaszbeii kifogás, hogy a kedvezményt nem a bérbeadó, hanem az alkalmazottjai kapják, nem helyt álló. Mert a kedvezményt a bérbeadó kötötte ki a bérlővel szemben, az pedig, hogy kinek a javára, közömbös, de különben is az alkalmazottak a bérbeadóval ebben az esetben egy tekintet alá esnek, minthogy az alkalmazottak a bérlővel nem is állanak jogviszonyban. Hogy a kedvezmény kikötése a bérleti viszonyból kifolyólag, a bérlettárgy használata fejében történt, a megállapított tény91