Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó kezik, hogy a mentesség kérdésében hozott határozat joghatálya sem terjedhet tovább és így az új adókivetésnél — s annál inkább új törvény életbe léptetésénél — nem csak maga az új adó, hanem az azzal legszorosabban kapcsolatban lévő állandó adómentesség kérdése is, az új adóval együtt, ismételt elbírálás alá vehető és pedig akkor is, ha az állandó házadómentesség kérdése nem az általános kivetés során, hanem a mentesség feltételeinek beálltához vagy megszűnéséhez képest az általános kivetés idején kivül merült fel és vált eldöntendővé. k. §. (1) bek. Állandó mentesség megszűnése. Ha a lelkész a részére bérfizetés nélkül átengedett lakást másnak engedi át, a lelkészlak adómentessége megszűnik. (165. sz. jogegységi megállapodás.) Az 1927. évi 200/P. M. sz. H. Ö. 2. §. (1) bekezdésének 1. pontja szerint a lelkészeknek bérfizetés nélkül átengedett lakások állandóan mentesek a házadó alól. Megszűnik az adómentesség a 4. §. (1) bekezdése szerint akkor, ha az épület rendeltetésétől elvonatik és megszűnik akkor is, ha a kérdéses célra kibéreltetik, vagy másoknak bérbeadatik. Az állandó adómentességnek tehát két feltétele van : az egyik az, hogy az épület a 2. § (1) bekezdésében felsorolt célok valamelyikének szolgáljon, — a másik, hogy bérleti viszony ne forogjon fenn. A lelkészlak rendeltetése az, hogy a lelkész részére lakásul szolgáljon. A lelkészlak rendeltetése megszűnik akkor, amidőn átadatik, amidőn nem a lelkész lakik benne, mert nem szolgálja többé azt a célt, amelynek érdekében adómentességben részesült. Az adómentesség megszűnése szempontjából közömbös az, hogy az egyházi hatáság, vagy a lelkész engedi-e át a lelkészlakot, valamint közömbös az is, hogy bérbeadása esetén a bérösszeg minő célokra fordíttatik, mert a lelkészlak csak addig adómentes, amíg rendeltetésének szolgál, vagyis amíg a lelkész lakik benne. Nem igényelheti tehát az egyház az adómentességet jogosan azon az alapon, hogy a bérösszeg nem az egyházat, hanem a lelkészt illeti meg és így a lelkészlak a bérbeadás által az egyháznak nem hoz hasznot, — mert az adómentesség első feltétele az, hogy az épület a 2. §. (1) bekezdésének felsorolt célok valamelyikét szolgálja és a lelkészlak célja nem az, hogy a lelkészlak jövedelmet hozzon, hanem az, hogy a lelkész lakjék benne. Miután pedig a 4. §. (1) bekezdése szerint az említett két feltétel egyikének megszűnése egjmiagában is megszünteti az állandó adómentességet, — nem lehet az adómentességet fenntartani akkor, amidőn a lelkészlak bérbeadásával egyszerre szűnik meg mind a két feltétel. 77