Sárfy Aladár et al. (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897-1932 (Budapest, [1933])

Házadó laktok kereseti adójában viseljék a bennök realizált tőke után eső adót. De mert ezeknek az adónemeknek kivetési kulcsai a házadóénál enyhébbek, az arányos teherviselés szempontjából szorosan meghatározandók azok az épületek, melyek a házadéban — a célszerűség okáért — adómentesítendök.'' Utal az indokolás arra is, hogy az 1909. évi VI. törvénycikk megalkotása előtt a nem lakásra, hanem az üzlet folytatására szolgáló épületrészek szintén adómentesek voltak. S habár a régi alapon is „csak a termelésben közvetlenül résztvevő épületek mentesíthetők az adótól, — így szól az indokolás, — mindamellett a gyártelepen levő irodahelyiségek, elárusító helyek, boltok adókötelezettsége több ízben vitássá vált a judikatúrában. Sőt fordultak elő esetek, midőn a gyártelepen kívül a község egyéb részében, illetőleg egészen más községben fekvő raktárakra és irodahelyiségekre is vitatta a fél az állandó adómentességet, holott kétségtelen, hogy ezek az epületek az ipari termelésben szerepet már nem játszanak, hanem az üzlet lebonyolítására szolgálnak és minden nehézség nélkül házadó alá vonhatók, mert hozadékuk megállapítható." Hogy ilyen félreértések az adóztatásban többé elő ne fordulhassanak, a törvényhozás a mentességet korlátozta a gyártelepre, illetőleg az azon fekvő oly épületre, mely a feldolgozandó anyag elhelyezésére, a gyári termékek előállítására és raktározására szolgál. A törvényjavaslat iudokolásából tehát kétségtelenül kitűnik, hogy a törvényhozást a gyári és a gyárüzemű ipari épületek házadómentességének megadásai"a egyedül az a körülmény indította, hogy a gyári épület hozadékát csak a gyári üzem hozadékában, ezzel együttesen lehet értékelni és adóalapul tenni, mert a gyári helyiségbe fektetett tőke hozadéka a gyári üzem hozadékában verődik le. A gyári iparűzésből eredő jövedelem ugyanis tőkének és munkának az eredménye. Tőke az a pénzösszeg is, amelyet a gyáros az iparának üzéséhez szükséges helyiség használásáért másnak fizet és az is, amelyet saját helyiségébe befektetett. Azt, hogy a gyári iparcikkek értékesítéséből befolyt jövedelemből külön mennyi a tőkének és mennyi a munkának a hozadéka, kiszámítani lehetetlen. Ebből szükségképpen következik, hogy a gyáros által üzletébe bármily alakban befektetett tőkének a hozadéka nem lehet önálló tárgya az adónak, hanem azt a munka eredményével együttesen kell megadóztatni. Ezek szerint a gyáros annak a tőkének a hozadéka után is, amely üzleti helyiségében fekszik, nem házadót, hanem csak kereseti adót (illetve társulati adót) fizethet. Mihelyt azonban a gyári célokat szolgáló helyiségek hoza63